24 °C
Két emeletes busz súlyával vetekszik annak a műanyagszemétnek a mennyisége, amely a koronavírus-pandémia miatt kerül óceánjainkba egy kutatás szerint. A kesztyűk és a maszkok használata olyan mennyiségű hulladékot generált, amellyel az országok már képtelenek megbirkózni.
A kutatók becsléseit figyelembe véve ez a mennyiség csepp a tengerben: a járvány kezdete óta 8,4 millió tonna műanyaghulladék keletkezett 193 országban a The Guardian cikke szerint.
Halált is okozhat a vízben úszó maszk vagy kesztyű
"A világjárvány az egyszer használatos műanyagok iránti megnövekedett kereslethez vezetett, ami fokozza a nyomást az amúgy is kezelhetetlen globális műanyaghulladék-problémára. A műanyagok nagy távolságokra eljuthatnak az óceánban, találkozhatnak a tengeri élővilággal, és potenciálisan sérülésekhez vagy akár halálhoz is vezethetnek" – mondja Ji-Ming Peng és Pejpej Vu, a Nankingi Egyetem két kutatója.
Márciusban egy kutatás egy, a hollandiai Leidenben zajló csatornatisztítás során megtalált, kesztyűben fogságba esett hal példáját mutatta be, illetve Brazíliában FFP2-es maszkra bukkantak egy elhullott pingvin gyomrában.
Nem az egyéni használat a gond
A két kutató szerint az évszázad végére szinte minden, a pandémia alatt keletkezett műanyaghulladék az óceánok mélyén vagy a partjain fog kikötni. A legtöbb szemét Ázsiából kerül a vizekbe – a teljes mennyiség 46 százaléka –, majd Európa következik – 24 százalék –, majd Dél-Amerika 18 százalékkal. Afrika 8, Észak-Amerika pedig 6 százalékot ad a szennyezéshez.
Peng és Vu szerint az általuk megtalált
műanyagszemét 87,4 százaléka kórházakból származik,
a védőfelszerelés egyéni használatából fakadó szennyezés mindössze a teljes mennyiség 7,6 százaléka. A csomagolóanyag 4,7, a tesztek pedig 0,3 százalékért felelnek.
"A legtöbb műanyag a kórházakban keletkező orvosi hulladékból származik, ami eltörpül az egyéni védőfelszerelések és az online vásárlás csomagolóanyagaiból származó hozzájárulás mellett. Ez hosszú távú problémát jelent az óceáni környezet számára, és főként a strandokon és a part menti üledékekben halmozódik fel" – fogalmaztak a kutatásban.
Európában a Dunába került a legtöbb szemét
A több ezer tonna maszkot, kesztyűt, tesztkészletet és maszkot 369 nagyobb folyó sodorta az óceánokba. Ezek közül a délkelet-iraki Shatt al-Arab terhelése volt a legnagyobb: ez a folyó 5200 tonna hulladékot szállított az óceánba, ezt követte a Tibet nyugati részén eredő Indus folyó 4000 tonnával, a kínai Jangce folyó pedig 3700 tonnával. Európában a Duna juttatta a legtöbb műanyaghulladékot az óceánba: 1700 tonnát.
"Ezek az eredmények rávilágítanak azokra a folyókra és vízgyűjtőkre, amelyek különös figyelmet igényelnek a műanyaghulladék-kezelésben"
– vélekednek a szerzők, akik szerint az eredmények azt mutatják, hogy a pandémiás epicentrumokban, különösen a fejlődő országokban jobb egészségügyi hulladékkezelésre van szükség.
