Infostart.hu
eur:
364.93
usd:
326.15
bux:
144426.36
2026. november 3. kedd Győző
Az új koronavírus okozta betegségben szenvedő pácienst kezelnek a római San Filippo Neri kórház intenzív osztályán 2021. március 19-én.
Nyitókép: MTI/AP/Alessandra Tarantino

Sokáig kísért a koronavírus – ezek a legjellemzőbb tünetek fél év után is

Olyan új betegségek alakulnak ki az érintetteknél, melyek a szívet, a veséket, a tüdőt, a májat, vagy akár a mentális egészségüket érintik.

Az akut fertőzés lezárultát követő időszakban a betegek 14 százalékánál alakult ki olyan állapot, amely kezelésre szorult: a posztakut szakaszt a fertőzés kezdete utáni 21. naptól számították a kutatók. Annál nagyobb volt az esély valamilyen új betegség kialakulására, minél idősebb volt az érintett, de a meglevő alapbetegségek, illetve a koronavírus miatti kórházi kezelés is növelték a rizikót, írja a MedicalXpress.

Az amerikai szakemberek 266 586 fertőzött adatait elemezték, akik 18-65 év köztiek voltak, és tavaly október 31-ig fertőződtek meg. Mintegy ötvenféle betegséget figyeltek meg náluk, arra koncentrálva, hogy a megbetegedés után hat hónappal fennáll-e valamelyik. A kutatás kontrollcsoportjába más, alsó légúti megbetegedést átvészelők mellett egészséges emberek két csoportja is bekerült.

Az eredmények szerint az érintettek 14 százalékánál alakult ki legalább egyféle, kezelést igénylő állapot a koronavírus-fertőzést követően:

ez 5 százalékkal magasabb az egészségeseknél tapasztalt aránynál,

és 1,65 százalékkal magasabb annál, amit az alsó légúti vírusfertőzésen átesetteknél észleltek. Egyes állapotok - mint a krónikus légzési elégtelenség, szívritmuszavarok, amnézia, cukorbetegség, szorongás és fáradtság - rizikója négy hónappal a koronavírus-fertőzést követően magasabb volt, mint a kontrollcsoportokban.

A kockázat nőtt az életkorral, alapbetegségekkel és koronavírus miatti kórházi kezeléssel. Ugyanakkor az ötven év alatti, fiatalabb felnőttek, azok, akiknek nem volt alapbetegségük, és azok, akik otthon gyógyultak, szintén ki voltak téve az új betegségek kockázatának néhány hónappal a fertőzés után.

A kutatók arra mutattak rá, hogy mivel a fertőzöttek száma világszerte nő, a szövődményként kialakuló állapottal együtt élők száma is jelentős.

Korai lenne megjósolni, hogy mennyi ideig állnak fenn ezek az állapotok,

de a tünetek sok ember számára jelenthetnek nagy terhet, mondja Elaine Maxwell, a National Institute for Health Research munkatársa. Ráadásul a a különböző diagnózisok kockázati tényezői eltérőek, ami megnehezíti az arra irányuló kísérleteket, hogy megjósoljuk, hogy kiknél és mikor fognak bizonyos tünetek kialakulni.

"Az egészségügyi szakembereknek figyelniük kell a hosszú Covid lehetőségére mindazoknál, akiknél igazolják a fertőzés meglétét – tette hozzá. – A hosszabb távú következmények kezelésének módja most kutatási prioritást jelent."

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
„Béna kacsa” lesz Donald Trump a félidős választás után?

„Béna kacsa” lesz Donald Trump a félidős választás után?

Mészáros Tamás, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére a most induló amerikai félidős választással kapcsolatban tisztázta: jelenleg a törvényhozás mindkét házában a republikánusok vannak többségben, amely egy nagyon kényelmes kormányzati helyzet az elnökség birtoklásával, illetve a Legfelsőbb Bíróságnak is kvázi konzervatív többsége van. Ám a jelenlegi projekciók szerint, mint rámutatott, a Képviselőházban szinte biztos, hogy a demokraták kerülnek majd többségbe. Arról is beszélt, mekkora fordulat mivel járhat.
inforadio
ARÉNA
2026.11.03. kedd, 18:00
Horváth Gábor
a Költségvetési Tanács elnöke
Megvan az ukrán-orosz találkozó időpontja, másik kontinensen okozhatnak galibát az ukrán hírszerzők - Háborús híreink kedden

Megvan az ukrán-orosz találkozó időpontja, másik kontinensen okozhatnak galibát az ukrán hírszerzők - Háborús híreink kedden

Stewe Witkoff amerikai különmegbízott bejelentette, hogy november 10 és 11 között kerül megrendezésre a következő orosz-ukrán béketárgyalás Abu-Dzabiban. Dmitro Lubinec ukrán és Jana Lantratova orosz emberi jogi biztos levélben kéri az amerikai first lady, Melania Trump segítségét abban, hogy a herszoni Oleski környékére kihirdetett tűzszünetet más régiókra is kiterjesszék. A közelmúlt katonai puccsai óta Oroszországhoz egyre közelebb kerülő Mali és Niger azzal vádolja az ukrán titkosszolgálatot, hogy ellenzéki fegyveres csoportokat támogat a Száhel-övezetben. Kijev tagadja a vádakat. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×