A technológia célja, hogy valamiféle olyan energiatermelés valósuljon meg a Földön is, mint amilyen a Nap belsejében zajlik, amihez nagyon magas, 100 millió Celsius-fok körüli hőmérsékleten kell plazmaállapotú anyagot összetartani – magyarázta az InfoRádiónak Zoletnik Sándor. Ehhez szükséges berendezések világszerte épülnek, közülik is a legnagyobb Dél-Franciaországban, ITER néven, egy hétoldalú együttműködés grandiózus kísérlete keretében az EU, az Egyesült Államok, Japán, Oroszország, Dél-Korea, Kína és India partnerségével.
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó Energiatudományi Kutatóközpont egy olyan kiegészítő eszközzel járul hozzá mindehhez, amely a nagyon magas hőmérsékletű, nagy energiatartalmú plazmaközeget képes gyorsan lehűteni, lehetővé téve azt, hogy szükség esetén meg lehessen akadályozni a plazmakisülést.
A csillagok energiatermelésének földi körülmények között történő megvalósítása során a tórusz (autóbelső) alakú berendezésből kiszívják a levegőt, helyére pedig valamilyen hidrogéngázt, jellemzően deutériumot engednek, amit aztán különféle módon, például árammal vagy atomnyalábokkal felfűtenek magas hőmérsékletre. A plazmát egy erős mágneses térrel tartják egyben, amelyhez nagy, az ITER esetében 15 megaamperes áramot vezetnek a gyűrűbe, ennek hatására óriási energia halmozódik fel. Ennek az energiának a kinyerésére nagyon sok anyagot kell hirtelen belőni, hogy megállítsák a kísérletet. És ezt a belövő technológiát fogja az Energiatudományi Kutatóközpont fejleszteni – ismertette a Fúziós Plazmafizika Laboratórium vezetője. Tervek szerint lefagyasztott gázokat, hidrogént, neont, argont – kis darabok formájában.
