eur:
394.03
usd:
364.7
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Ormont-völgy, 2018. május 18.A Tejút a svájci Alpok Ormont-völgye fölött a 2018. május 18-ra virradó éjszaka. (MTI/EPA/Anthony Anex)
Nyitókép: A Tejút a svájci Alpok Ormont-völgye fölött 2018. májusában. (MTI/EPA/Anthony Anex)

Átírja a Tejúttal kapcsolatos tudásunkat egy felfedezés

Először sikerült rekonstruálni a Tejútrendszer középpontjában lezajlott csillagkeletkezés történetét, és meglepő dolgot találtak a kutatók. Eredményeik szerint két lökésszerű fázisban játszódott le a folyamat.

Az első több mint nyolcmilliárd évvel ezelőtt, a második pedig mintegy egymilliárd évvel ezelőtt történt - közölte a Max Planck Csillagászati Intézet (MPIA).

A tudósok eddig abból indultak ki, hogy a galaktikus középpontban folyamatos a csillagok képződése. Az új "változat" hatással van a galaxis középpontjában található hosszúkás régió, a küllő kialakulására vagy tulajdonságaira.

A tudósok szerint két hullámban alakultak ki a csillagok a Tejútrendszer centrumában:

több mint 90 százalékuk az első, legalább nyolcmilliárd évvel ezelőtti, 5 százalékuk pedig az intenzív csillagfejlődés második, rövid fázisában egymilliárd éve. E két fázis között szinte alig jöttek létre új csillagok.

Az érintett csillagok az MPIA szerint egy sűrű, lemezformájú, mintegy ezer fényévnyi átmérőjű régióhoz tartoznak, ez a Tejútrendszer csillaglemeze átmérőjének mintegy egy százaléka. Ez az úgynevezett központi lemez öleli körbe a Tejútrendszer központi csillaghalmazát.

A középpontban a galaxis szupernagytömegű fekete lyuka van. Az újonnan megalkotott csillagképződési elméletből az következik, hogy ez a fekete lyuk mai tömege nagy részét szintén elérte már nyolcmilliárd éve, azóta pedig csak kis mértékben növekedett.

Az MPIA szakértői úgy vélik,

a rövid, de intenzív csillagaktivitási kitörés egymilliárd évvel ezelőtt a galaxis történetének egyik legnagyobb energiájú eseménye lehetett.

Több százezernyi újonnan létrejött, nagytömegű csillag robbanhatott fel ebben az időszakban egymillió év alatt.

Ezek az eredmények a galaxis egy alapvető ismertetőjegyének újragondolására is késztetik a tudósokat. A Tejútrendszer egy úgynevezett küllős spirálgalaxis. Az ilyen típusú spirálgalaxis esetében a mag egy egyenes, csillagokból és csillagközi anyagból álló struktúra, a küllő közepén van, a spirálkarok a küllő végeitől indulnak. Ezek hossza a becslések szerint 3-15 ezer fényév lehet.

A Tejútrendszer (Forrás: NASA/ESA/Hubble)
A Tejútrendszer (Forrás: NASA/ESA/Hubble)

Egy ilyen küllő hatékony mechanizmussal juttat gázokat galaxisa központi régiójába, ami a csillagok képződését idézi elő. Az, hogy a központi lemezben évmilliárdok teltek el csillagképződés nélkül, arra kényszeríti a csillagászokat, hogy átgondolják a küllő tulajdonságait. Ezekben a nyugalmas időkben ugyanis nyilvánvalóan nem juttatott elegendő gázt a galaktikus középpontba.

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte

Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte

Az Iszlám Állam mellett ukrán katonai hírszerzést sejti a 137 ember halálát követelő múlt pénteki terrortámadás mögött Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról is, hogy folyamatosan erősödik az együttműködés Irán, Oroszország és Kína között, és részletesen szólt arról is, hogy miért fontos az izraeli miniszterelnöknek, hogy háborúzzon a gázai övezetben, és kik támogatják ebben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×