INFORÁDIÓ 
2020. június 5. péntek
Fatime

tejút

csillagképződés

tudomány

űrkutatás

Ormont-völgy, 2018. május 18.A Tejút a svájci Alpok Ormont-völgye fölött a 2018. május 18-ra virradó éjszaka. (MTI/EPA/Anthony Anex)

Átírja a Tejúttal kapcsolatos tudásunkat egy felfedezés

Infostart / MTI

Először sikerült rekonstruálni a Tejútrendszer középpontjában lezajlott csillagkeletkezés történetét, és meglepő dolgot találtak a kutatók. Eredményeik szerint két lökésszerű fázisban játszódott le a folyamat.

Az első több mint nyolcmilliárd évvel ezelőtt, a második pedig mintegy egymilliárd évvel ezelőtt történt - közölte a Max Planck Csillagászati Intézet (MPIA).

A tudósok eddig abból indultak ki, hogy a galaktikus középpontban folyamatos a csillagok képződése. Az új "változat" hatással van a galaxis középpontjában található hosszúkás régió, a küllő kialakulására vagy tulajdonságaira.

A tudósok szerint két hullámban alakultak ki a csillagok a Tejútrendszer centrumában:

több mint 90 százalékuk az első, legalább nyolcmilliárd évvel ezelőtti, 5 százalékuk pedig az intenzív csillagfejlődés második, rövid fázisában egymilliárd éve. E két fázis között szinte alig jöttek létre új csillagok.

Az érintett csillagok az MPIA szerint egy sűrű, lemezformájú, mintegy ezer fényévnyi átmérőjű régióhoz tartoznak, ez a Tejútrendszer csillaglemeze átmérőjének mintegy egy százaléka. Ez az úgynevezett központi lemez öleli körbe a Tejútrendszer központi csillaghalmazát.

A középpontban a galaxis szupernagytömegű fekete lyuka van. Az újonnan megalkotott csillagképződési elméletből az következik, hogy ez a fekete lyuk mai tömege nagy részét szintén elérte már nyolcmilliárd éve, azóta pedig csak kis mértékben növekedett.

Az MPIA szakértői úgy vélik,

a rövid, de intenzív csillagaktivitási kitörés egymilliárd évvel ezelőtt a galaxis történetének egyik legnagyobb energiájú eseménye lehetett.

Több százezernyi újonnan létrejött, nagytömegű csillag robbanhatott fel ebben az időszakban egymillió év alatt.

Ezek az eredmények a galaxis egy alapvető ismertetőjegyének újragondolására is késztetik a tudósokat. A Tejútrendszer egy úgynevezett küllős spirálgalaxis. Az ilyen típusú spirálgalaxis esetében a mag egy egyenes, csillagokból és csillagközi anyagból álló struktúra, a küllő közepén van, a spirálkarok a küllő végeitől indulnak. Ezek hossza a becslések szerint 3-15 ezer fényév lehet.

A Tejútrendszer (Forrás: NASA/ESA/Hubble)
A Tejútrendszer (Forrás: NASA/ESA/Hubble)

Egy ilyen küllő hatékony mechanizmussal juttat gázokat galaxisa központi régiójába, ami a csillagok képződését idézi elő. Az, hogy a központi lemezben évmilliárdok teltek el csillagképződés nélkül, arra kényszeríti a csillagászokat, hogy átgondolják a küllő tulajdonságait. Ezekben a nyugalmas időkben ugyanis nyilvánvalóan nem juttatott elegendő gázt a galaktikus középpontba.

Nyitókép: A Tejút a svájci Alpok Ormont-völgye fölött 2018. májusában. (MTI/EPA/Anthony Anex)
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018