A jelentésben felhívták a figyelmet egyebek közt arra is, hogy 2018-ban a beadott oltások száma nem növekedett, és a stagnálás különösen a szegényebb országokra, illetve a válságövezetekre volt jellemző.

"A vakcinák a legfontosabb eszközök közé tartoznak a járványok megelőzésében"

- szögezte le Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO vezetője, hozzátéve, hogy legnehezebben a mélyszegénységben és a válságövezetben élő gyerekekhez tudják eljuttatni az oltóanyagokat, és veszélyben vannak az otthonukat elhagyni kényszerülők is.

Kimutatták, hogy

2010 óta az oltottsági arány megállt 86 százalék körül,

ez pedig szakértők szerint még mindig túl alacsony, belekalkulálva a nyájimmunitás jelenségét is. Ez utóbbi - amennyiben a közösségben elegendő számú oltott ember van - elvileg védelmet nyújt a nem oltottaknak is. Minél több ember oltanak be, annál valószínűbb, hogy az oltást nem kapó gyerekek is biztonságban vannak.

A jelentés kiemeli, hogy 2018-ban a kanyarós esetek száma több mint a kétszeresére nőtt, és majdnem elérte a 350 ezret. "A kanyaró jó példa arra, mennyi teendőnk van még a megelőzhető betegségek ellen vívott harcban" - szögezte le Henrietta Fore, az UNICEF igazgatója, hozzátéve, hogy céljuk a világon minden gyerek beoltása.

A világ oltatlan gyerekeinek csaknem a fele mindössze tizenhat országra korlátozódik: Afganisztánra, a Közép-afrikai Köztársaságra, Csádra, a Kongói Demokratikus Köztársaságra, Etiópiára, Haitira, Irakra, Malira, Nigerre, Nigériára, Pakisztánra, Szomáliára, Dél-Szudánra, Szudánra, Szíriára és Jemenre. A jelentés hangsúlyozza, hogy ha közülük megbetegszik valaki, a legsúlyosabb egészségügyi következményekkel lehet számolni, és sok esetben nem kapják meg a szükséges kezelést sem.