eur:
402.79
usd:
347.91
bux:
97181.78
2025. június 24. kedd Iván
Kanyaró elleni védőoltást ad be egy Fülöp-szigeteki gyereknek egy otthonlátogató védőnő Manila szegénynegyedében 2019. február 16-án. A cseppfertőzéssel terjedő betegség az utóbbi hetekben mintegy hatvan ember halálát okozta Luzon szigetén és a Visayan-szigeteken, az áldozatok többsége négyéves kor alatti gyermek.
Nyitókép: MTI/AP/Bullit Marquez

Többmillió gyerek nem jut fontos oltásokhoz

Tízből egy, azaz világszerte csaknem 20 millió gyerek nem kapta meg tavaly a védőoltást olyan súlyos betegségek ellen, mint például a kanyaró vagy a diftéria - áll az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) és a világszervezet Gyermekalapjának (UNICEF) közös jelentésében.

A jelentésben felhívták a figyelmet egyebek közt arra is, hogy 2018-ban a beadott oltások száma nem növekedett, és a stagnálás különösen a szegényebb országokra, illetve a válságövezetekre volt jellemző.

"A vakcinák a legfontosabb eszközök közé tartoznak a járványok megelőzésében"

- szögezte le Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO vezetője, hozzátéve, hogy legnehezebben a mélyszegénységben és a válságövezetben élő gyerekekhez tudják eljuttatni az oltóanyagokat, és veszélyben vannak az otthonukat elhagyni kényszerülők is.

Kimutatták, hogy

2010 óta az oltottsági arány megállt 86 százalék körül,

ez pedig szakértők szerint még mindig túl alacsony, belekalkulálva a nyájimmunitás jelenségét is. Ez utóbbi - amennyiben a közösségben elegendő számú oltott ember van - elvileg védelmet nyújt a nem oltottaknak is. Minél több ember oltanak be, annál valószínűbb, hogy az oltást nem kapó gyerekek is biztonságban vannak.

A jelentés kiemeli, hogy 2018-ban a kanyarós esetek száma több mint a kétszeresére nőtt, és majdnem elérte a 350 ezret. "A kanyaró jó példa arra, mennyi teendőnk van még a megelőzhető betegségek ellen vívott harcban" - szögezte le Henrietta Fore, az UNICEF igazgatója, hozzátéve, hogy céljuk a világon minden gyerek beoltása.

A világ oltatlan gyerekeinek csaknem a fele mindössze tizenhat országra korlátozódik: Afganisztánra, a Közép-afrikai Köztársaságra, Csádra, a Kongói Demokratikus Köztársaságra, Etiópiára, Haitira, Irakra, Malira, Nigerre, Nigériára, Pakisztánra, Szomáliára, Dél-Szudánra, Szudánra, Szíriára és Jemenre. A jelentés hangsúlyozza, hogy ha közülük megbetegszik valaki, a legsúlyosabb egészségügyi következményekkel lehet számolni, és sok esetben nem kapják meg a szükséges kezelést sem.

Címlapról ajánljuk
Bódis László: Nobel-díjasokkal jól állunk, de a tudást jobban kell gazdasági haszonná alakítani
Aréna

Bódis László: Nobel-díjasokkal jól állunk, de a tudást jobban kell gazdasági haszonná alakítani

Zajlik a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújítása, a folyamatról Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. Szólt arról is, hogy Magyarország a globális innovációs indexben a 36. helyen áll, ami jó eredmény, de van még bőven tennivaló.

Donald Trump reagált az iráni támadásokra

Teherán hétfő este rakétákkal támadta az amerikai katonai bázisokat Katarban és Irakban. Az amerikai elnök a közösségi oldalán értékelt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.24. kedd, 18:00
Maruzsa Zoltán
a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára
Megindult az iráni hadművelet, rakéták záporoztak az amerikai bázisra – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Megindult az iráni hadművelet, rakéták záporoztak az amerikai bázisra – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Az amerikai adminisztráció közlése szerint az iráni Fordóban hat úgynevezett "bunkerromboló" bombát dobtak le a feltételezett föld alatti urándúsító üzem megsemmisítésére, míg két másik iráni atomlétesítményt - Natanzban és Iszfahánban - a haditengerészet Közel-Keleten tartózkodó hajóiról felbocsátott Tomahawk rakétákkal támadtak. Natanz Irán legnagyobb urándúsító létesítménye, Fordow pedig egy rendkívül titkos, mélyen a hegyek közé temetett létesítmény - írja a CNN. Az iráni parlament döntött a Hormuzi-szoros lezárásának lehetőségéről, de a végső szót a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsnak kell kimondania. Két, amerikai támaszpontoknak helyet adó közel-keleti ország, Bahrein és Kuvait óvintézkedéseket tett az Irán elleni amerikai légicsapások után, felkészülve a konfliktus esetleges kiterjedésére – írja a Reuters. Az esti órákban Irán visszafogott ballisztikus légicsapást intézett a katari amerikai légibázisra. A támadást a levegőben megállították, miközben Teherán előre figyelmeztette az Öböl-országokat és az Egyesült Államokat is a célpontról. Donald Trump cserébe kijelentette: a béke irányába fogja terelni Izraelt. Cikkünk folyamatosan frissül az Irán-Izrael háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×