INFORÁDIÓ 
2019. augusztus 24. szombat
Bertalan

csontváry múzeum

újkőkor

kiállítás

mta

marton tibor

Pécs, 2019. május 9. Érdeklődők Az első falvak - az újkőkor letűnt világa a Dél-Dunántúlon című kiállításon a megnyitó napján a pécsi Csontváry Múzeumban 2019. május 9-én. MTI/Sóki Tamás

Kagylóékszereket hordtak az újkőkori Kárpát-medencében

Infostart / InfoRádió - Fehér Anna

Milyen volt az élet 7 ezer évvel ezelőtt a Dél-Dunántúlon? – ezt a kérdést válaszolja meg a pécsi Csontváry Múzeum átfogó régészeti kiállítása, amely az elmúlt évtizedekben feltárt újkőkori leletek kiállítása.

„A kiállításunk fő célja, hogy egy olyan folyamat állomásait mutassa be, amelyik mindmáig meghatározza az emberiség teljességének létformáját. Ez nem más, mint az élelemtermelés megjelenése, a mezőgazdaság kialakulása, illetve az első, hosszabb ideig egy helyben lakott települések, falvak megjelenése” – fogalmazott a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének munkatársa. Marton Tibor kiemelte: a 7 évvel ezelőtti épületek oszlopszerkezetes, felmenő falú házak, melyek méretükben nem tértek el a maiaktól.

Az ásatások során karámárok-rendszer maradványok is előkerültek, melyekben

juhokat, kecskéket, majd szarvasmarhát és sertést tartottak, de kutyára utaló jelekre is bukkantak a régészek

– tájékoztatott a szakértő. Növényi maradványok ritkán maradnak fenn ezen az éghajlaton, gabonamagvak és hüvelyesek nyomai azonban fellelhetők. Egyes pattintott kőeszközök élén pedig olyan kopásokat találtak, melyek kifejezetten a gabonafélék aratásakor keletkeztek.

A régészek csontvázakat találtak ebből az időből, vagyis a térségben lakók nem égették el halottaikat. A holttesteket zsugorított pozitúrában temették el: oldalra fordították őket és felhúzták kezüket, lábukat. Egyesek szerint ez a magzatpózt hivatott szimbolizálni – magyarázta Marton Tibor.

Az MTA munkatársa elárulta:

leginkább tengeri kagylókból készített ékszereket

– öveket, nyakláncokat és karpereceket – találnak ebből a korból. Ezek nyersanyaga jellemzően a Földközi-tenger környékéről származik, ami hosszútávú cserekapcsolatokat jelez. A kiállításon még átfúrt szarvasszemfogból készült csüngők is láthatók. Fegyverek azonban nem igazán kerültek elő 7 ezer évvel ezelőttről.

Nyitókép: MTI/Sóki Tamás

Kapcsolódó hang

A teljes interjú Marton Tiborral
 


A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018