eur:
409.64
usd:
375.83
bux:
74332.61
2024. november 5. kedd Imre
Meyrin, 2017. május 9.Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN új, LIinac 4 lineáris részecskegyorsítóján veszélyt jelző tábla a CERN meyrini székhelyén az eszköz avatási ünnepsége előtt, 2017. május 9-én. (MTI/EPA/Valentin Flauraud)
Nyitókép: MTI/EPA/Valentin Flauraud

Valami készül a nagy hadronütköztetőben

Új kísérlettel bővül az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN nagy hadronütköztetőjének (LHC) programja. A Faser (Forward Search Experiment) kísérletben könnyű, extrém gyenge kölcsönhatású új részecskékre vadásznak majd, amelyek tanulmányozására eddig azért nem volt mód, mert az LHC négy nagy detektora nem tudja felismerni őket.

A keresett részecskék között vannak például a sötét fotonok, a hagyományos fényrészecskék kvázi hasonmásai, amelyeket a sötét anyaggal hoznak összefüggésbe. A sötét anyag alkotja az univerzum hozzávetőleg 80 százalékát, tulajdonságai azonban rendkívül rejtélyesek: még sosem sikerült közvetlenül kimutatni és laboratóriumban megvizsgálni.

"A 'sötét anyag probléma' bizonyítja, hogy még mindig nem tudjuk, miből áll a világegyetem nagy része - fogalmazott Jonathan Feng, a Faser kísérlet társvezetője, a Kaliforniai Egyetem tudósa az intézmény közleményében. Hozzátette, biztosak abban, hogy eddig ismeretlen részecskék is felfedezésre várnak.

A Faser detektort az ATLAS-tól 480 méterre építik meg. Az ATLAS detektorral mutatták ki a többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozont a CERN kutatói. A tudósok abban bíznak, hogy amikor a protonnyalábok ütköznek az ATLAS-nál, keletkezhetnek újonnan keresendő részecskék.

Eltérően a protonoktól, amelyeket az LHC mágnesei egy kör alakú pályán vezetnek, a könnyű, gyenge kölcsönhatású részecskék egyenes pályán mozognak, és a Faser a "bomlástermékeket" fogja vizsgálni, minden alkalommal, amikor az ATLAS üzemel.

Az új részecskék vélhetően csak kis mértékben szóródnak, így lehetséges, hogy egy relatíve kicsi és költséghatékony, ámde rendkívül érzékeny detektorral észleljék őket - közölte a Genf mellett működő intézmény. A Faser detektor kevesebb mint ötméteres lesz, átmérője is csak egy méter, vagyis meglehetősen kompakt az óriási ATLAS-hoz képest.

Az új szerkezetet az LHC jelenlegi leállásakor építik meg, és 2021 és 2023 között fog adatokat gyűjteni.

Az LHC egy későbbi, 2024 és 2026 közötti leállása során a tervek szerint megépül egy nagyobb változata, a Faser 2, amely szélesebb skálán fogja keresni az ismeretlen részecskéket.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×