Infostart.hu
eur:
368.8
usd:
335.95
bux:
142664.5
2026. november 19. csütörtök Erzsébet
Meyrin, 2017. május 9.Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN új, LIinac 4 lineáris részecskegyorsítóján veszélyt jelző tábla a CERN meyrini székhelyén az eszköz avatási ünnepsége előtt, 2017. május 9-én. (MTI/EPA/Valentin Flauraud)
Nyitókép: MTI/EPA/Valentin Flauraud

Valami készül a nagy hadronütköztetőben

Új kísérlettel bővül az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN nagy hadronütköztetőjének (LHC) programja. A Faser (Forward Search Experiment) kísérletben könnyű, extrém gyenge kölcsönhatású új részecskékre vadásznak majd, amelyek tanulmányozására eddig azért nem volt mód, mert az LHC négy nagy detektora nem tudja felismerni őket.

A keresett részecskék között vannak például a sötét fotonok, a hagyományos fényrészecskék kvázi hasonmásai, amelyeket a sötét anyaggal hoznak összefüggésbe. A sötét anyag alkotja az univerzum hozzávetőleg 80 százalékát, tulajdonságai azonban rendkívül rejtélyesek: még sosem sikerült közvetlenül kimutatni és laboratóriumban megvizsgálni.

"A 'sötét anyag probléma' bizonyítja, hogy még mindig nem tudjuk, miből áll a világegyetem nagy része - fogalmazott Jonathan Feng, a Faser kísérlet társvezetője, a Kaliforniai Egyetem tudósa az intézmény közleményében. Hozzátette, biztosak abban, hogy eddig ismeretlen részecskék is felfedezésre várnak.

A Faser detektort az ATLAS-tól 480 méterre építik meg. Az ATLAS detektorral mutatták ki a többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozont a CERN kutatói. A tudósok abban bíznak, hogy amikor a protonnyalábok ütköznek az ATLAS-nál, keletkezhetnek újonnan keresendő részecskék.

Eltérően a protonoktól, amelyeket az LHC mágnesei egy kör alakú pályán vezetnek, a könnyű, gyenge kölcsönhatású részecskék egyenes pályán mozognak, és a Faser a "bomlástermékeket" fogja vizsgálni, minden alkalommal, amikor az ATLAS üzemel.

Az új részecskék vélhetően csak kis mértékben szóródnak, így lehetséges, hogy egy relatíve kicsi és költséghatékony, ámde rendkívül érzékeny detektorral észleljék őket - közölte a Genf mellett működő intézmény. A Faser detektor kevesebb mint ötméteres lesz, átmérője is csak egy méter, vagyis meglehetősen kompakt az óriási ATLAS-hoz képest.

Az új szerkezetet az LHC jelenlegi leállásakor építik meg, és 2021 és 2023 között fog adatokat gyűjteni.

Az LHC egy későbbi, 2024 és 2026 közötti leállása során a tervek szerint megépül egy nagyobb változata, a Faser 2, amely szélesebb skálán fogja keresni az ismeretlen részecskéket.

Címlapról ajánljuk
Hányast érdemel Marco Rossi válogatottja 2026-ban?

Hányast érdemel Marco Rossi válogatottja 2026-ban?

A magyar válogatott egymást követő harmadik évben nem érte el első számú célját, ami 2026 kapcsán azt jelenti, hogy nem jutott vissza a csoportját megnyerve a Nemzetek Ligája A-divízójába. Ugyanakkor a második helyen végezve megőrizte erre a reményét, sőt, a második kalapba került a következő Eb selejtezőinek sorsolása előtt. Akkor hányas osztályzatot érdemel 2026-os teljesítményére Marco Rossi csapata? Négyest, az ötig terjedő skálán?
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Szerda este egy csapásra vadonatúj dollármilliomosok születtek

Szerda este egy csapásra vadonatúj dollármilliomosok születtek

Több ezer jelenlegi és korábbi alkalmazottat tehet dollármilliomossá az Anthropic tőzsdei bevezetése, ami a Szilícium-völgy történetének egyik legnagyobb munkavállalói vagyongyarapodását hozhatja el. A Claude mesterségesintelligencia-modellt fejlesztő vállalat részvénykibocsátása nemcsak a korai kutatókat és mérnököket, hanem az adminisztratív személyzetet is hatalmas vagyonhoz juttatja, miután a cég néhány év alatt egyszerű startupból a világ egyik legértékesebb vállalatává nőtte ki magát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×