A napsugárzást visszaverő, a földfelszínt óvó, tengerek feletti felhőtakaró eltűnhet, ha a légköri szén-dioxid mennyisége háromszorosára nő - figyelmeztet egy új kutatás.

"Veszélyes éghajlatváltozási küszöbértékeket találtunk, amelyekről eddig nem tudtunk" - mondta el az AFP-nek Tapio Schneider, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) pasadenai bolygókutató központjának tudósa, a tanulmány vezető szerzője.

Az úgynevezett sztratokumulusz - réteges gomolyfelhőzet - a szubtrópusi óceánok mintegy 20 százaléka felett terül el, többnyire a nyugati félteke tengerei - Kalifornia, Mexikó és Peru partjai - közelében.

Ha ez a felhőtakaró eltűnik, a Föld drámaian, akár nyolc fokkal is felmelegedhet. Ez az emelkedés hozzáadódik az üvegházhatású gázok okozta globális felmelegedéshez

- áll a tanulmányban.

Az ilyen mértékű melegedés megolvasztaná a sarki jeget és több tíz méterrel emelné a tengerszintet.

Utoljára nagyjából 50 millió éve, az eocén korban volt ilyen forró a Föld, akkor krokodilok lakták az Északi-sarkvidéket.

A tudósok szerint fele ekkora melegedés is meghaladná az ember alkalmazkodási képességét.

A 19. század közepe óta, főként az utóbbi ötven évben történt, alig egyfokos melegedés is elegendő volt, hogy súlyosbítsa a hőhullámokat, a szárazságokat, az árvizeket és a ciklonokat.

A 2015-ben megkötött párizsi klímaegyezmény "jóval" két fok alatt tartaná a hőmérséklet emelkedését az iparosodás előtti átlaghoz képest.

Az alacsony szintű, úgynevezett sztrátusz típusú rétegfelhők viselkedésének innovatív modellezésével Schneider és kollégái azt állapították meg, hogy a tengeri védő felhőréteg a szén-dioxid 1200 ppm-es koncentrációjánál kezdene felszakadozni.

Az ember okozta globális felmelegedés kezdete óta csaknem 45 százalékkal - 285 ppm-ről 410 ppm-re - emelkedett a szén-dioxid koncentrációja.

A gáz kibocsátásának jelenlegi ütemében az 1200 ppm-es szintet 2104-ben érnénk el - mondta az AFP-nek Malte Meinshausen, a Melbourne-i Egyetem klímakutatója egy idén megjelenő tanulmányra utalva.

Az is aggasztó, hogy az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés a természetes források - köztük az állandóan fagyott talaj, a permafroszt - szén-dioxid- és metánkibocsátását okozhatja, ami legyőzné az ember emissziócsökkentési törekvéseit.