Nagyon fontos, hogy a hagyomány nem azonos a megszokással – hangsúlyozta Brazsil Dávid. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára hozzátette: az innováció pedig azért szükséges, mert ha az ágazat nem kellő gyorsasággal vezeti be a termelési folyamtokba az innovatív eljárásokat, akkor lemarad a nemzetközi versenyben.

Előtérben a környezetvédelem

Szerinte az egyik nagyon fontos téma a környezetvédelem – ez meghatározó a szőlőtermesztés szempontjából, hiszen a fogyasztók igényei, illetve maguk a szabályozók egy zöld forradalom felé hajtják a teljes mezőgazdaságot, és ez alól nem kivétel a szőlő-bor ágazat sem. Erre figyelve a konferencián a környezetbarát termesztési technikákról is szó volt, élen az úgynevezett rezisztens, vagyis ellenálló szőlőfajták termesztésének a kérdéseiről. Ezek hosszú távú bevezetésével biztosítható, hogy kevesebb növényvédő szerrel, még zöldebben, még gazdaságosabban tudjunk borszőlőt termelni.

A borászat terén egyre fontosabb a fogyasztók számára, hogy alacsony kéndioxid tartalmú borokat állítsunk elő, így az egyik szekcióülésen arról volt szó, hogy milyen módon lehet minimális kénhasználatot bevezetni a bortermelésben. Ez egy nagyon nehéz téma, hiszen maga a kéndioxid az egyik legalapvetőbb borászati segédanyag, amit a borok stabilizálására használunk.

Az egyik legnagyobb kihívásunkat újra megmutatta a 2018-as évjárat: a globális felmelegedés, a klímaváltozás hatása élesen jelentkezett - mondta Brazsil Dávid.

Amellett, hogy például új kórokozók is megjelennek a szőlőtermesztésben, olyan klimatikus kihívásokkal állunk szemben, amelyekre az egyik válasz új, ellenállóbb, rezisztens szőlőfajtáknak bevezetése lehet.

Ellenálló, tehát ellenáll azoknak az extrém klimatikus viszonyoknak is, amiket az elmúlt időszakban átéltünk és átélünk egy ideje minden borpiaci évben.

Rezisztens szőlőfajták

A balatonfüredi Gyukli Pince évek óta foglalkozik rezisztens szőlőfajtákkal. A borászatot irányító Gyukli Krisztián korábban tíz évig dolgozott egy neves németországi kutatóintézetben, ahol a gombarezisztens szőlőfajtákkal, illetve ezek boraival is foglalkozott.

Gyukli Krisztián az InfoRádió kérdésére elmondta: szerencsésnek érzi magát,hiszen a Baden Württembergi bor régió az egész világ ökológiai gondolkodásának a bölcsője, és ott megismerkedhetett számos ökológiai termelővel,biodinamikus termelővel.

"Ahol tíz borászatból négy már ökológiailag gazdálkodik, ott már nem volt nehéz magamra húzni ezt a gondolkodást. Az elmúlt hat-hét évben nagyon sok gombarezisztens szőlőfajtát telepítettem elsőként itt a borrégióban, sőt Magyarországon is, amikből kiváló minőségű és vegyszermentes borokat készítek.

Én úgy látom, hogy

ez a jövő, nemcsak a borászat, hanem a mezőgazdaság összes szektora számára, ez az egyetlen járható út, a fenntartható és vegyszermentes gazdálkodás"

- hangsúlyozta a borász.

Rajnai rizling keresztbe-kasul

Gyukli a rajnai rizlinget hozta példának, ezt a szőlőfajtát tovább keresztezték különböző amerikai direkt termő fajtákba, hogy ezáltal a rezisztenciának a génjét bele tudják vinni a rajnai rizlingbe. Az így kapott új fajtába visszakeresztezték a rajnait, az így kapott új fajtába még egyszer visszakeresztezték, és így az amerikai hibrid ízt el tudták tüntetni ebből az új szőlőből.

Így a rezisztencia és a rajnai rizlingre jellemző érési potenciál mellett a vegetációs paraméterek, az agrobiológiai sajátosságok és a bor karaktere és genetikai adottságai mind megmaradtak. Ennek az új fajtának a neve johanniter, egy olyan szőlőfajta Németországban, ami rajnai rizling borokat terem, de vegyszermentes gazdálkodással egészségesen tartható.

"Ezt mikor láttam, azt mondtam, hogy most azonnal Magyarországról elviszek néhány nagyon jó szőlőfajtát Németországba, a Freiburgi kutatóintézetbe. Ott van a cserszegi fűszeres, a juhfark, az olaszrizling, a nektár, és még számos kiváló szőlőfajta. Most már mintegy 8 éve a Freiburgi kutatóintézetben a magyar fajtáinkba viszik bele a rezisztens gént" - mondta Gyukli Krisztián.

Megkérdeztük a borászt, hogy ez nem számít-e génmódosításnak?

Mint mondta: nem, hiszen vegetatív szaporulatról beszélünk, ami azt jelenti, hogy a növényt kasztráljuk, tehát a férfi polleneket egy csipesszel eltávolítjuk, majd a korábban begyűjtött másik fajtáról a férfi pollenekkel ezeket a kasztrált bibéket beporozzuk. Tehát gyakorlatilag a természet munkáját végezzük el. Semmiféle genetikai módosítás nem történik, az egyik szőlővel beporoztatjuk a másik szőlőt. Egy teljesen vegetatív módon történő új szaporulat, ez a természetben is létrejöhet bármikor saját magától, csak mi ebben egy kicsit segítünk.

További részletek a Hordóminta magazin 2018. november 7-i műsorában.