Az Európai Unió tagállamainak energia- és klímapolitikáját 2030-ig a Nemzeti Energia- és Klímatervek határozzák meg. A terveket múlt év végéig kellett leadniuk a tagállamoknak. Az Európai Bizottság bírálja el őket, de az EB Life Programjában civil szervezetek, köztük a Levegő Munkacsoport is értékelheti a terveket. Már nyilvánosak az európai civil szervezetek elemzései, amelyek öt tagállam, Lengyelország, Magyarország, Olaszország, Románia és Spanyolország terveit vizsgálták.

A Levegő Munkacsoport elnöke szerint utóbbi tagállam állt elő a legkiemelkedőbb tervezettel, melyben konkrét vállalásokat tettek, részletes leírásokkal. „A többi országé sajnos nagyon-nagyon gyenge” – fogalmazott a Lukács András, hozzátéve: a magyarban hiányoznak adatok, háttértanulmányok. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodási tervek sem szerepelnek a magyar beadványban – tette hozzá a Levegő Munkacsoport elnöke.

Az előrejelzések szerint, ha nem teszünk semmit, 2030-ra több mint 50 százalékkal növekszik az üvegházhatású gázok kibocsátása, miközben 7 százalékos csökkenést kellene elérni. Az energiatervben csupán annyi intézkedés van, hogy elősegítik az elektromobilitást és a bioüzemanyagok használatát.

„Hogy ezzel hogy fogják elérni ezt a célt, és hogy ez elég lesz-e, arról egy szó nincs”

– emelte ki a szakértő, hozzátéve: a Levegő Munkacsoport tanulmánya szerint ez kevés lesz. Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni fellépésről sem szól a dokumentum.

Az elemzés megjelenésével az európai civilszervezetek az unió Nagyszebenben nem hivatalos ülést tartó állam- és kormányfőinek is üzenni kívántak – tette hozzá Lukács András. A kiegészített, végleges terveket év végéig kell benyújtani az Európai Bizottságnak.