Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.79
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Új részletek a lezuhanó Mennyei Palotáról

A Föld légkörébe a hét végén visszatérő Tienkung-1 (Mennyei Palota-1) kínai űrállomás nem fog károkat okozni a Földön, amikor darabjai a Földbe csapódnak - közölték kínai tudósok.

A 2016 óta nem működő űrlaboratórium szombat és hétfő között érkezik a Föld légkörébe a kínai kutatók szerint, az Európai Űrügynökség egy pontosabb időablakot jelölt meg, szerintük közép-európai idő szerint szombaton 14 óta és vasárnap délután között lép a Föld légkörébe.

"Az embereknek semmi okuk nincs arra, hogy aggódjanak. Az úrállomás nem olyan sebesen fog a Föld csapódni, mint ahogyan az a tudományos-fantasztikus filmekben látható. Széthullása olyan lesz, mint egy csodálatos meteoreső a csillagos égbolton" - közölte a kínai űriroda.

Kína 2011 szeptemberében bocsátotta fel a Tiankung-1-et az űrbe, ahol az űrállomás az évek során hat kapcsolódási manővert hajtott végre a kínai Sencsou-űrhajókkal.

2016 óta már a Tiankung-1 utódja is a Föld körül kering. Az új kínai űrlaboratóriumban az ott dolgozó két asztronauta hosszabb időt tölthet, mint a korábbi modellben.

Az űrállomások feladata, hogy előkészítsék a tervek szerint 2022-ben elkészülő kínai űrállomás építését és üzemeltetését. Amikor a Nemzetközi Űrállomás (ISS) várhatóan 2024-ben befejezi működését, Kína lesz az egyetlen nemzet, amely állandó állomással rendelkezik a világűrben.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×