Infostart.hu
eur:
385.6
usd:
330.98
bux:
115909.58
2026. január 8. csütörtök Gyöngyvér

Váratlan segítség a klímakutatóknak

A Déli-sark meghódításáért küzdő hajdani felfedezők, köztük Robert Scott és Ernest Shackleton feljegyzései segítik a klímaváltozás hatásainak tanulmányozását: a kutatók így állapították meg, hogy az antarktiszi tengeri jég sokkal kevésbé érzékeny a klímaváltozásra, mint az arktiszi, vagyis az északi-sarkvidéki tengeri jég.

A The Cryosphere című folyóiratban közölt tanulmány felidézi, hogy Scott és Shackleton hajdani expedíciói teljesen megváltoztatták az Antarktisz térségéről alkotott korabeli képet. A felfedezők bejegyzései teljesen új adatokkal szolgálnak a kutatóknak az éghajlatváltozás hatásairól is - írta a BBC News.

A bálnavadászhajók gyűjtötte adatok egy része azt sugallja, hogy az antarktiszi tengeri jég nyári kiterjedése (ez a decembertől márciusig tartó időszakot jelenti) jóval magasabb volt az 1950-es években, mielőtt egy nagy visszaesést követően nagyjából hatmillió négyzetkilométerre zsugorodott össze az elmúlt évtizedekben.

A felfedezők hajónaplóinak tanúsága szerint azonban hosszú távon nagyon keveset változott az antarktiszi tengeri jég mennyisége.

A kutatást vezető Jonathan Day, a brit Readingi Egyetem munkatársa szerint az elemzésük azt mutatja, hogy az antarktiszi tengeri jég nyári kiterjedése legfeljebb 14 százalékkal kisebb most, mint az 1900-as évek elején.

"Az antarktiszi tengeri jég száz évvel ezelőtti kiterjedése nagyon hasonlított a maihoz. Az Arktisz térségében azonban 26 százalékkal csökkent a tengeri jég kiterjedése" - húzta alá a szakember.

Day szerint az eredményeik azt sugallják, hogy az Antarktisz éghajlata nagy hullámzást mutathatott a 20. század folyamán, ami azt jelenti, hogy évtizedeken keresztül nagyobb, aztán évtizedeken keresztül kisebb jégtakaró borította a térséget és nem fokozatosan csökkent a jég mennyisége.

"Tudjuk, hogy az antarktiszi tengeri jég kiterjedése enyhén növekedett az elmúlt harminc évben, a műholdas megfigyelések kezdete óta. A szakemberek a globális felmelegedéssel próbálnak magyarázatot találni a jelenségre, ám az új eredmények arra utalnak, hogy nem új keletű folyamatról lehet szó" - jegyezte meg a kutató.

A norvég Roald Amundsen 1911. december 14-én a világon elsőként érte el a Déli-sarkot riválisa, Robert Scott előtt, aki csupán egyetlen hónappal később jutott el a föld legdélebbi pontjára. Scott és csapata a visszaúton a jégsivatagban vesztette életét.

Ernest Shackleton brit felfedező 1914-ben indult hajójával a Déli-sark meghódítására. A hajó azonban megrekedt a jégtáblák között és a körülötte hízó jégpáncél tíz hónappal később elsüllyesztette.

Shackleton és expedíciójának tagjai 1916 áprilisáig éltek a jég hátán, majd három apró csónakkal sikerült eljutniuk az Elefánt-szigetre. Onnan Shackleton és öt társa az egyik csónakkal átkelt a György király-szigetre. Tizenhat napi tengeri út után kötöttek ki és indultak segítségért a bálnavadászokhoz. Végül az expedíció minden tagja épségben hazatért.

Címlapról ajánljuk
Havazás: itt a rengeteg víz, ezt kéne megtartani valahogy az aszályok előtt

Havazás: itt a rengeteg víz, ezt kéne megtartani valahogy az aszályok előtt

Az aszály elleni védekezés az egyik legfontosabb feladat 2026-ban a magyar mezőgazdaságban, ebből a szempontból a mostani kiadós havazás nagyon kedvező a csapadék pótlásában – mondta az InfoRádióban Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a szervezet évnyitóján.

Ki hol takarítsa a havat? Hosszú távon maradhatnak az árrésstopok – Kormányinfó

Mukics Dániel katasztrófavédelmi szóvivő is a csütörtöki Kormányinfó vendége volt. Rajta kívül Vitályos Eszter kormányszóvivő és Gulyás Gergely kancelláriaminiszter tájékoztatta a nyilvánosságot. Számos kérdés irányult a hóhelyzet kezelésére, illetve a hideggel kapcsolatos teendőkre, de Magyar Péter, az ukrajnai EU-integráció ügye és Vitályos Eszter facebookos hókotrója is számot tartott újságírói érdeklődésre.
inforadio
ARÉNA
2026.01.09. péntek, 18:00
Bartal Tamás
a Nemzeti Közút Zrt. igazgatóságának elnöke
"Akár rá is lőhetnének" az oroszok az amerikaiakra, elhangzott egy dátum a békével kapcsolatban - Háborús híreink csütörtökön

"Akár rá is lőhetnének" az oroszok az amerikaiakra, elhangzott egy dátum a békével kapcsolatban - Háborús híreink csütörtökön

Tovább robog az orosz-ukrán-amerikai kommunikációs hadviselés: Trump szerint Ukrajna neki köszönheti, hogy még egyáltalán létezik, Kijev abban bízik, hogy június 30-ig véget érnek a harcok, Moszkva pedig belengette hogy "akár rá is lőhet az amerikaiakra", miután az amerikai hatóságok lefoglaltak egy orosz tankerhajót. Az orosz csapatok a donyecki mellett egyre nagyobb figyelmet szentelnek a zaporizzsjai frontnak. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×