„A felfedezést taglaló tudományos szakcikk szerzői között örömünkre van egy magyar szerző is. Nagy András Dávid – aki egyébként a Pécsi Egyetemen dolgozik – ezt a munkát most a Cambridge-i laboratóriumban közreműködőként végezte. Ebben a kísérletsorozatban egy olyan tényt ismertek fel, ami összefüggést teremtett a vírussal való fertőzés időszaka és a vírus szaporodási képessége között” - ismertette Vértessy Beáta.

Elmondta, hogy a kísérlet során egereket fertőztek különböző napszakokban – reggel és késődélután. A reggeli fertőzés esetében a vírus sokkal erősebb szaporodóképességet mutatott az állatokban, mint a délutáni időpontban kezelt vírus.

Az egerek azonban éppen fordítva működnek, mint az emberek: éjszaka aktívak, a pihenőidőszakuk pedig nappal van. A brit tudósok megállapítása szerint az egerek pihenőidőszakában sokkal gyorsabban terjed bennük a vírusfertőzés.

A kutatás azonban ennél tovább is lépett, és foglalkozott a napi biológiai ritmust szabályzó gén vizsgálatával is.

„A napi biológiai ritmus szabályozásában olyan fehérjék vesznek részt, amelyek attól függően, hogy melyik napszakban vagyunk, különböző módon segítik a DNS információtartalmának megnyilvánulását. Tudjuk, hogy a vírus szaporodása köthető a biológiai ritmushoz. De mi történik akkor, ha megzavaródik ez a biológiai ritmus?” - tette fel a kérdést az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetének munkatársa.

„Ezt úgy érték el a cikk szerzői, hogy ezt a bizonyos BMAL1-gént inaktiválták a genetikai anyagból. Így olyan egereket kaptak, amelyeknél a napi biológiai ritmus szabályozás felborult” - magyarázta a biokémikus.

„Azt találták, hogy ezekben az egerekben mindegy volt, hogy mikor következett be a fertőzés, nagy sebességgel tudott szaporodni a vírus. Ráadásul ez a magas szaporodási sebesség annál is magasabb volt, mint amit a normális egerekben a reggeli időszakban tudtak mérni” - számolt be az eredményről a BME egyetemi tanára.

Eszerint a vírusok állandó intenzitással szaporodnak minden időben, csak a szervezet ellenállóképessége változik meg a napi biológiai ritmus, illetve a DNS szabályozása mentén.

Hozzátette, hogy vannak olyan tudományos cikkek, amelyek azzal foglalkoznak, hogy az éjszakai időszakban dolgozó emberek jobban ki vannak téve a krónikus fertőzéseknek, mint akik normális időbeosztásban dolgoznak.

„Ám túlzottan nem is szeretnék megijeszteni senkit, mert ez nyilvánvalóan egyedenként nagyon különbözik. Inkább azt gondolnám fontosnak, hogy az olyan embereknél, akik ennek ki vannak téve, a biológiai ritmus működését alaposan meg kellene figyelni. És ha látjuk, hogy ez valahol megzavaródik, az ő esetükben bizony el kellene tekinteni az éjszakai munkavégzéstől” - figyelmeztetett az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetének munkatársa.