Az elmúlt 10-15 évben reneszánszát éli hazánkban a barlangkutatás. "A 2-3000 leigazolt barlangászból hétvégenként több százan kutatják valamelyik hazai barlangot, ami nagyjából a németországi barlangászok számának felel meg" - mondta el Ádám Bence, a Filmklub az Akadémián keretében április 22-én vetített Ariadne barlangjai című film készítője, a film utáni beszélgetés meghívott vendége. Õ maga is tapasztalt barlangász, a kezdetektől fogva résztvevője volt a pilisi barlangrendszer húsz éve tartó feltárásának. "Fiatal koromban Kessler Huber, vagy Jakucs László voltak a példaképeim, mint ma Fa Nándor, vagy Erőss Zsolt" - emlékezett vissza a film rendezője. A barlangászok ismertsége újra javulóban van, ami nagymértékben köszönhető annak, hogy az elmúlt évtizedekben komoly feltárási eredmények születtek - olvasható az MTA honlapján.

A bükki Bányász-barlang 2014-es feltárása óta, a maga 275 méterével átvette hazánk legmélyebb barlangjának helyét a 254 méteres, szintén bükki István-lápai-barlangtól. Ha sikerülne összekötni a pilisi Ajándék-barlangot a filmből megismert Ariadne-barlangrendszerrel, akkor az is megközelítené a 300 métert. Szintén az elmúlt évek jelentős feltárásaként említhetjük a budapesti Lukács-fürdőt tápláló aktív meleg vizes Molnár János-barlangot is , amely nagyméretű víz alatti hévizes terméről vált ismertté.

"Kutatásainkban a víz és a huzat mellett a denevérek nyomai segítenek a legtöbbet" - emelte ki Surányi Gergely, a film szakértője, az MTA-ELTE Geológiai, Geofizikai és Űrtudományi Kutatócsoport főmunkatársa azokat a tényezőket, amelyeknek a feltárások eredményeit köszönhetik. Gáznyomjelzőkkel és a barlang bejárataira kiterjedő hőmérsékletmérőkkel több mint 25 helyen monitorozták éveken keresztül a járatokat. Jelentős eredmények várhatók továbbá az először általuk használt kozmikussugárzás-detektoroktól is.

A kozmikus sugárzás mérését barlangkutatási célokra csupán néhány éve kezdte el használni Surányi Gergelyék csoportja, egyre kecsegtetőbb eredményekkel. "Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet munkatársai által a CERN részére kifejlesztett detektoroknak eredetileg semmi közük nem volt a barlangkutatáshoz" - mondta el Surányi Gergely. Azoknak a fejlesztéseknek egyfajta melléktermékeként született meg a hordozható méretű, a kozmikus sugárzások müonkomponensét detektáló eszköz, amelyet Surányi Gergelyék levittek magunkkal a feltárt járatokba.

A Földet érő kozmikus sugarak - a röntgen sugarakhoz hasonlóan - akár egy kilométer mélységbe is le tudnak hatolni a hegy belsejébe. "Ahogy haladunk egyre lejjebb a hegyben, úgy csökken a mért müonhozam. Ha ismerjük a detektor fölötti kőzetvastagságot, akkor az eszközzel mért müonhozamból következtetéseket tudunk levonni - fűzte hozzá a szakértő. - Ha magasabb müonértéket mérünk, az azt jelenti, hogy valahol akadálytalanul tudtak keresztüljönni a hegyen, vagyis lyukat sejthetünk fölöttünk."