A Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ és a toulose-i Asztrofizikai és Bolygókutató Intézet (IRAP) tudósai a Science legújabb számában ismertetik kutatási eredményeiket.

Az asztronómusok eddig körülbelül kéttucatnyi szökevény csillagot találtak, sőt galaxisától elszakadt csillaghalmazt is azonosítottak. A legújabb kutatások keretében viszont 11 olyan csillagvárost fedeztek fel, amelyek otthont adó galaxishalmazukból kilökődve örök magányosságra vannak ítélve - olvasható a PhysOrg hírportálnak a tanulmányt összefoglaló ismertetőjében.

Egy égitest akkor "menekülhet" el "otthonából", ha az elszakadási sebességnél nagyobb gyorsasággal száguld. A szökevény csillagok esetében ez másodpercenként 500 kilométer, míg egy galaxisnak az elszakadáshoz másodpercenként 3000 kilométert kell megtennie.

A vizsgálat keretében a tudósok a Sloan Digitális Égboltfelmérési Program (SDSS) és a NASA GALEX ultraibolya csillagászati műholdjának az adatait elemezve eddig ismeretlen kompakt elliptikus galaxisokat kerestek. Ezek a képződmények nagyobbak, mint a csillaghalmazok, de kisebbek, mint az "átlagos" galaxisok. Átmérőjük csupán néhány száz fényév, míg a Tejútrendszeré például százezer fényév. A mostani vizsgálatig mindössze 30 kompakt elliptikus galaxis volt ismert, ezek mindegyike valamely galaxishalmaznak volt a tagja.

A Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ és az Asztrofizikai és Bolygókutató Intézet csillagászai közel 200 új kompakt elliptikus galaxist fedeztek fel. Közülük 11 teljesen magányos volt, távol bármely nagy galaxistól vagy galaxishalmaztól. "Felbukkanásuk" váratlan volt, hiszen az általánosan elfogadott elmélet szerint a kompakt elliptikus galaxisok nagyobb galaxisok maradványai. Csillagaik többségétől egy még nagyobb galaxis fosztotta meg őket, s az "áldozat" a "rabló" közvetlen közelségében található.

Mint a szökevényekről kiderült, nemcsak magányosak, hanem sokkal gyorsabban száguldanak, mint a halmazokhoz tartozó "testvéreik".

Igor Chilingarian, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ csillagásza, a tanulmány első szerzője szerint a magányos kompakt elliptikus galaxisok valójában nem szökevények, hanem száműzöttek. Kezdetben mindegyikük az őket a csillagjaiktól megfosztó nagy galaxis közelében maradt, míg egy harmadik csillagváros bele nem avatkozott a páros életébe, s ki nem penderítette kisebbik tagját. A betolakodók elnyerték a méltó büntetésüket, hiszen befogták őket a nagy csillagvárosok, a szökevény galaxisok viszont örök magányosságra vannak ítélve.