Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.92
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Ezért jó a nyelvtanulás az agynak

Intenzív nyelvtanulás hatására növekszenek az agy egyes területei - állapították meg svéd kutatók tanulmányukban, amelyben mágneses rezonanciás képalkotó berendezéssel követték nyomon, hogy miként változik a szuperintenzív nyelvtanfolyamok résztvevőinek agymérete.

Uppsalában, a Svéd Fegyveres Erők Fordítói Akadémiáján az erre érdeklődést mutató fiatal katonák 13 hónap alatt tanulnak meg egy-egy nyelvet a folyékony beszéd szintjéig. A szuperintenzív képzés heti hét napon át, naponta reggeltől estig tart, minden más nyelvtanfolyamhoz és képzéshez képest is példátlan ütemben.

A hallgatók agyának mérésével a képzés előtt és után a kutatók egyedülálló lehetőséghez jutottak annak megfigyelésére, hogy mi történik az emberi aggyal ilyen intenzitású tanulás során. A kontrollcsoport tagjai orvostanhallgatók voltak, akik szintén keményen tanultak a vizsgált időszakban, de nem kizárólag nyelvet, hanem a szokásos orvosegyetemi tárgyakat.

A három hónapos eltéréssel készült MRI-felvételek azt mutatták, hogy a kontrollcsoport tagjainak agyi szerkezete nem változott az eltelt idő alatt, a nyelvtanuló ifjak egyes agyterületei azonban nagyobbak lettek. A megnövekedett területek között volt a hippokampusz - egy mélyen fekvő agyi szerkezet, amely a tanulási és a térbeli navigációs folyamatokban vesz részt -, valamint az agykéreg három területe.

"Meglepődtünk, hogy az agy különböző részei különböző mértékben fejlődtek attól függően, hogy a hallgatók milyen jól teljesítettek, illetve mekkora erőfeszítést kellett tenniük, hogy együtt haladjanak a csoporttal" - idézte Johan Martensson kutatásvezetőt, a Lundi Egyetem munkatársát a Science Daily című ismeretterjesztő portál.

A jó nyelvi készségekkel rendelkező diákoknál a hippokampusz és az agykéreg superior temporal gyrus (STG) nevű területe, míg a képzéssel nehezen lépést tartó diákoknál az agykéreg motoros régiójának egyik része növekedett nagyobb mértékben.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×