Infostart.hu
eur:
364.09
usd:
328.17
bux:
147257.97
2026. november 12. csütörtök Jónás, Renátó

Ezért jó a nyelvtanulás az agynak

Intenzív nyelvtanulás hatására növekszenek az agy egyes területei - állapították meg svéd kutatók tanulmányukban, amelyben mágneses rezonanciás képalkotó berendezéssel követték nyomon, hogy miként változik a szuperintenzív nyelvtanfolyamok résztvevőinek agymérete.

Uppsalában, a Svéd Fegyveres Erők Fordítói Akadémiáján az erre érdeklődést mutató fiatal katonák 13 hónap alatt tanulnak meg egy-egy nyelvet a folyékony beszéd szintjéig. A szuperintenzív képzés heti hét napon át, naponta reggeltől estig tart, minden más nyelvtanfolyamhoz és képzéshez képest is példátlan ütemben.

A hallgatók agyának mérésével a képzés előtt és után a kutatók egyedülálló lehetőséghez jutottak annak megfigyelésére, hogy mi történik az emberi aggyal ilyen intenzitású tanulás során. A kontrollcsoport tagjai orvostanhallgatók voltak, akik szintén keményen tanultak a vizsgált időszakban, de nem kizárólag nyelvet, hanem a szokásos orvosegyetemi tárgyakat.

A három hónapos eltéréssel készült MRI-felvételek azt mutatták, hogy a kontrollcsoport tagjainak agyi szerkezete nem változott az eltelt idő alatt, a nyelvtanuló ifjak egyes agyterületei azonban nagyobbak lettek. A megnövekedett területek között volt a hippokampusz - egy mélyen fekvő agyi szerkezet, amely a tanulási és a térbeli navigációs folyamatokban vesz részt -, valamint az agykéreg három területe.

"Meglepődtünk, hogy az agy különböző részei különböző mértékben fejlődtek attól függően, hogy a hallgatók milyen jól teljesítettek, illetve mekkora erőfeszítést kellett tenniük, hogy együtt haladjanak a csoporttal" - idézte Johan Martensson kutatásvezetőt, a Lundi Egyetem munkatársát a Science Daily című ismeretterjesztő portál.

A jó nyelvi készségekkel rendelkező diákoknál a hippokampusz és az agykéreg superior temporal gyrus (STG) nevű területe, míg a képzéssel nehezen lépést tartó diákoknál az agykéreg motoros régiójának egyik része növekedett nagyobb mértékben.

Címlapról ajánljuk
A nagy vita előtti két kis vita – Először Európa, majd az Európai Unió ül össze most

A nagy vita előtti két kis vita – Először Európa, majd az Európai Unió ül össze most

Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense a kétnapos dublini európai találkozóval kapcsolatban az InfoRádióban elmondta: a 48 országos csoportosulás immár 9. alkalommal ül össze 4 év alatt, másnap viszont már az unión kívül álló országok nélkül, informálisan, a november végi csúcsot előkészítő vitát folytatnak a tagállamok a következő 7 éves költségvetésről és az ezzel immár szorosan összefüggő ukrajnai finanszírozásról. Utóbbi lehetséges módjáról is beszélt a szakértő.

Vízügy: bármennyi eső jöhetne még

A rendkívül száraz nyári hónapok után novemberben ismét jelentősebb mennyiségű csapadék érkezett Magyarországra. Az ország különböző térségeiben eltérő mennyiségű eső hullott, ami a folyók és tavak vízállásán is érezteti hatását. A legfrissebb vízügyi adatokról, a folyók és tavak jelenlegi állapotáról, valamint a csapadék területi eloszlásáról Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.11.12. csütörtök, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő
Kiderült: az olvasóink sem lógnak ki a halogatók sorából

Kiderült: az olvasóink sem lógnak ki a halogatók sorából

Orvosi vizsgálatokat, munkahelyváltást és pénzügyi döntéseket is hajlamosak vagyunk későbbre tolni, sokszor még akkor is, ha már elégedetlenek vagyunk a helyzetünkkel. Az Erste és a Portfolio több mint háromezer kitöltővel készült felmérése szerint, minden második válaszadóra jellemző a halogatás, és az érintettek jelentős részét zavarja is, ha nem jut el a cselekvésig. A bizonytalanság és a megszokás kifejezetten erős visszatartó tényező a munkahelyi és szolgáltatói döntéseknél, miközben a kivárás költségei gyakran csak később, de látványosan jelentkeznek.A cikk megjelenését az Erste támogatta.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×