Az egyik vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy 1999 óta mintegy 10 köbkilométer jég tűnt el Svájc körülbelül 1500 gleccseréből. A másikban azt állapították meg, hogy a jégárak minden évben körülbelül egy métert veszítenek vastagságukból.
A jelenség oka, hogy egyre hosszabb az olvadási szezon, ennek hatását nem képes kompenzálni a lehulló hó mennyisége, amely hosszabb távon változatlan.
Az első kutatásban igyekeztek az alpesi ország mintegy 1500 gleccserének teljes jégmennyiségét felbecsülni. A szakemberek szerint a kiindulópontnak tekintett 1999-es évben még mintegy 75 köbkilométernyi jeget tároltak a svájci jégárak, ám az azóta eltelt időszakban ennek 13 százaléka, azaz majdnem 10 köbkilométernyi elolvadt.
Kiemelkedő volt a különösen forró 2003-as év: erre az esztendőre 3-4 százalékos veszteséget kalkuláltak a tudósok. A kutatók kiemelték a nagy gleccserek szerepét, az 50 leghatalmasabb jégár rejti ugyanis a teljes jégmennyiség több mint 80 százalékát. A kisebbek ráadásul menthetetlenek, néhány éven belül eltűnnek.
A másik kutatócsoport reprezentatív alapon összeállított 30 gleccsert vizsgált, az 1900 és 2007 közötti időszakban. A csökkenő trend egyértelmű, ezen belül az utóbbi 30-50 évben különösen erős a jég egyre gyorsabb visszahúzódása.
A jégárak eltűnése szerte a világon súlyos következményekkel járhat, mivel számos nagy folyót táplálnak, és segítenek kiegyensúlyozni a csapadék eloszlásának szélsőségeit. Svájcban az energiatermelésben is hatalmas szerepet játszanak, az ország villamosenergia-szükségletének felét a vízierőművek biztosítják.
Biztosra veszik: orosz ügynökök robbantottak Csehországban