A mindössze 57 grammos törpe koboldmaki utolsó élő példányát 1921-ben látták és gyűjtötték be Indonézia erdő borította hegyeiben, így alaposan meglepődtek a kutatók, mikor most felfedezték: mégsem halt ki az aprócska állat.
A makinak hatalmas szeme és sűrű bundája van - ez tartja melegen a nyirkos, hideg környezetben. A legtöbb főemlőssel ellentétben a maki mancsa nem körömben, hanem karomban végződik - ez valószínűleg azért alakult így, hogy könnyebben tudjon kapaszkodni a mohával borított ágakon.
Bár élő makit nem, elpusztultat találtak 2000-ben is; akkor az egyik nemzeti parkban elhelyezett patkánycsapdának esett áldozatul egy példány. Ekkor kezdődött a környéken a kutatás a makik után.
Sharon Gursky-Doyen, a Texasi Egyetem kutatója és munkatársai tavaly nyáron ejtettek csapdába két hímet és egy nőstényt. Az állatokra adóvevőt szereltek, hogy követni tudják a mozgásukat. A nőstényt azóta felfalta egy héja.
