Infostart.hu
eur:
364.24
usd:
310.66
bux:
136509.35
2026. április 22. szerda Csilla, Noémi

Ki költheti a kutatásra szánt milliárdokat?

A kormány 700 millió forintos plusz támogatást biztosít a tudományos alapkutatásokra, a keret megemelését kezdeményező Kertész János viszont amiatt aggódik: nem érvényesülnek az alapkutatás szempontjai a pénz elköltésénél.

Az eredeti 5,6 milliárd forinton felül további 700 millió forint támogatást ad a kormány a tudományos alapkutatás céljaira - jelentette be kedden a kormányszóvivő.

Batiz András közölte: 300 millió forint közvetlenül az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) rendelkezésébe kerül, ebből 260 millió forintot a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) tartalékából csoportosítanak át, ezt a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 40 millió forinttal egészíti ki.

A kormányszóvivő hozzátette: a fennmaradó 400 millió forinttal a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTA) támogatja az OTKA céljait szolgáló pályázatokat. Ebből a 400 millió forintból 100 milliót szintén a GKM tartalékából csoportosítanak át.

Levélben követelték

Az alapkutatásokra szánt állami támogatások megemelését decemberben 2600 kutató nyílt levélben követelte. A tudósokat képviselő Kertész János, az MTA levelező tagja akkor az InfoRádiónak azt mondta: 2002 óta az infláció és egyéb tényezők hatása miatt 37 százalékkal csökkent az alapkutatásokra fordítható összeg.

Kertész János szerint a 700 milliós plusz kevesebb ugyan annál, mint amennyit minimumként hasznosnak és szükségesnek tartottak volna, de legalább ez az összeg már "érzékelhető".

Ki dönt a pénzről?

A Budapesti Műszaki Egyetem professzora ugyanakkor aggódik amiatt, hogy 400 millió forint felhasználásáról az OTKA helyett az NKTH dönthet. A szakember attól tart, hogy így kevésbé érvényesülnek az OTKA szempontjai.

Az NKTH vezetője, Boda Miklós nem biztos, hogy tisztában van az alapkutatás módszereivel - jelentett ki Kertész János. Õ a nagy, legalább tíz fős kutatói csapatokat preferálja, pedig ez az alapkutatásban, például egy posztdoktori kutatásnál, egyáltalán nem jellemző - tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Azbesztkatasztrófa Szombathelyen – drámai információkat osztott meg a polgármester
első intézkedések

Azbesztkatasztrófa Szombathelyen – drámai információkat osztott meg a polgármester

Itt van a leköszönő kormány utolsó, és az új kabinet első veszélyhelyzete: Szombathelyen százezer tonna kőzúzalékról derült ki, hogy osztrák bányákból származó azbesztet tartalmaz, amely az utakról a levegőbe kerülve súlyosan veszélyes az emberi egészségre. A településen rendkívüli intézkedéseket vezettek be – nyilatkozta Nemény András polgármester az InfoRádió kérdésére. A baj nagyon nagy, egyes helyeken az azbeszttartalom százszorosa, vagy ennél is nagyobb a megengedett mértéknek.
inforadio
ARÉNA
2026.04.22. szerda, 18:00
Tálas Péter
Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Hová jutottunk az Orbán-korszak alatt? 10 ábra arról, könnyebb vagy nehezebb lett-e lakást venni

Hová jutottunk az Orbán-korszak alatt? 10 ábra arról, könnyebb vagy nehezebb lett-e lakást venni

Könnyebb ma saját erőből vagy hitelből lakáshoz jutni, mint 2010-ben, az Orbán-korszak kezdetén? Elsőre egyértelműnek tűnik a válasz, hiszen akkoriban pénzügyi válság sújtotta az országot, ahonnan csak javulhatott a helyzet – gondolnánk. Az Európa-rekorder magyar lakásdrágulás azonban keményen ellene dolgozott a reálbér-emelkedésnek, az alacsonyabb kamatoknak és az otthonteremtés segítő intézkedéseknek, így messze nem ilyen kedvező a helyzet. 10 ábrán mutatjuk most be, mennyivel lett könnyebb vagy nehezebb a lakáshoz jutás 16 év alatt annak, aki korlátozottan tud(ott) élni az állami lehetőségekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×