Infostart.hu
eur:
388.75
usd:
335.25
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér

Ki költheti a kutatásra szánt milliárdokat?

A kormány 700 millió forintos plusz támogatást biztosít a tudományos alapkutatásokra, a keret megemelését kezdeményező Kertész János viszont amiatt aggódik: nem érvényesülnek az alapkutatás szempontjai a pénz elköltésénél.

Az eredeti 5,6 milliárd forinton felül további 700 millió forint támogatást ad a kormány a tudományos alapkutatás céljaira - jelentette be kedden a kormányszóvivő.

Batiz András közölte: 300 millió forint közvetlenül az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) rendelkezésébe kerül, ebből 260 millió forintot a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) tartalékából csoportosítanak át, ezt a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 40 millió forinttal egészíti ki.

A kormányszóvivő hozzátette: a fennmaradó 400 millió forinttal a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTA) támogatja az OTKA céljait szolgáló pályázatokat. Ebből a 400 millió forintból 100 milliót szintén a GKM tartalékából csoportosítanak át.

Levélben követelték

Az alapkutatásokra szánt állami támogatások megemelését decemberben 2600 kutató nyílt levélben követelte. A tudósokat képviselő Kertész János, az MTA levelező tagja akkor az InfoRádiónak azt mondta: 2002 óta az infláció és egyéb tényezők hatása miatt 37 százalékkal csökkent az alapkutatásokra fordítható összeg.

Kertész János szerint a 700 milliós plusz kevesebb ugyan annál, mint amennyit minimumként hasznosnak és szükségesnek tartottak volna, de legalább ez az összeg már "érzékelhető".

Ki dönt a pénzről?

A Budapesti Műszaki Egyetem professzora ugyanakkor aggódik amiatt, hogy 400 millió forint felhasználásáról az OTKA helyett az NKTH dönthet. A szakember attól tart, hogy így kevésbé érvényesülnek az OTKA szempontjai.

Az NKTH vezetője, Boda Miklós nem biztos, hogy tisztában van az alapkutatás módszereivel - jelentett ki Kertész János. Õ a nagy, legalább tíz fős kutatói csapatokat preferálja, pedig ez az alapkutatásban, például egy posztdoktori kutatásnál, egyáltalán nem jellemző - tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. A iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×