eur:
393.86
usd:
368.52
bux:
66297.36
2024. április 24. szerda György

Ki költheti a kutatásra szánt milliárdokat?

A kormány 700 millió forintos plusz támogatást biztosít a tudományos alapkutatásokra, a keret megemelését kezdeményező Kertész János viszont amiatt aggódik: nem érvényesülnek az alapkutatás szempontjai a pénz elköltésénél.

Az eredeti 5,6 milliárd forinton felül további 700 millió forint támogatást ad a kormány a tudományos alapkutatás céljaira - jelentette be kedden a kormányszóvivő.

Batiz András közölte: 300 millió forint közvetlenül az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) rendelkezésébe kerül, ebből 260 millió forintot a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) tartalékából csoportosítanak át, ezt a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 40 millió forinttal egészíti ki.

A kormányszóvivő hozzátette: a fennmaradó 400 millió forinttal a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTA) támogatja az OTKA céljait szolgáló pályázatokat. Ebből a 400 millió forintból 100 milliót szintén a GKM tartalékából csoportosítanak át.

Levélben követelték

Az alapkutatásokra szánt állami támogatások megemelését decemberben 2600 kutató nyílt levélben követelte. A tudósokat képviselő Kertész János, az MTA levelező tagja akkor az InfoRádiónak azt mondta: 2002 óta az infláció és egyéb tényezők hatása miatt 37 százalékkal csökkent az alapkutatásokra fordítható összeg.

Kertész János szerint a 700 milliós plusz kevesebb ugyan annál, mint amennyit minimumként hasznosnak és szükségesnek tartottak volna, de legalább ez az összeg már "érzékelhető".

Ki dönt a pénzről?

A Budapesti Műszaki Egyetem professzora ugyanakkor aggódik amiatt, hogy 400 millió forint felhasználásáról az OTKA helyett az NKTH dönthet. A szakember attól tart, hogy így kevésbé érvényesülnek az OTKA szempontjai.

Az NKTH vezetője, Boda Miklós nem biztos, hogy tisztában van az alapkutatás módszereivel - jelentett ki Kertész János. Õ a nagy, legalább tíz fős kutatói csapatokat preferálja, pedig ez az alapkutatásban, például egy posztdoktori kutatásnál, egyáltalán nem jellemző - tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.24. szerda, 18:00
Isépy Tamás a Századvég makrogazdasági üzletág vezetője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
A tűzzel játszik Kína Amerika hátsó kertjében, de egyelőre nem égették meg magukat

A tűzzel játszik Kína Amerika hátsó kertjében, de egyelőre nem égették meg magukat

Antigua és Barbuda, egy a világ jelentős részén alig ismert karibi turistaparadicsom, amely most mégis a globális geopolitikai vetélkedés egyik középpontjába kerülhet. A régió évszázadokon át megkérdőjelezhetetlenül az Egyesült Államok befolyási övezetébe tartozott, ám Kína megjelenése megváltoztatta az erőviszonyokat. Peking tevékenysége még nem lépte át a vörös vonalat Washingtonnál, de egyre többen gyanakodnak arra, hogy a keleti nagyhatalom egyáltalán nem csak a gazdasági súlyát akarja növelni Amerika közvetlen szomszédságában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×