Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa ünnepel az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság 34. fordulójában játszott Liverpool FC-Tottenham Hotspur mérkőzés végén Liverpoolban 2025. április 27-én. A Liverpool 5-1-re győzött, és ezzel biztosította magának a bajnoki cím megszerzését a torna vége előtt négy fordulóval.
Nyitókép: MTI/AP/Jon Super

Szoboszlai Dominik liverpooli bajnoki címével Kubala, Puskás, Kocsis és Czibor nyomában

Szoboszlai Dominik megnyerte a Premier League-et a Liverpoollal – megvan az első, angol csapattal bajnok magyar labdarúgó. Noha a futballtörténelemben nem mindig a mostanság legerősebb ötnek tartott bajnokságok adták az európai klubfutball krémjét, érdemes összeszedni, honfitársaink közül eddig kik nyertek a német, az olasz, a francia és a spanyol bajnokságban.

A leghosszabb a lista a franciáknál, ahol a ligarendszerű bajnokság kiírásától kezdődően a II. világháború miatti kényszerből zónákban rendezett bajnokságok kezdetéig minden esztendőben volt vagy a bajnokcsapatnak, vagy a kupagyőztesnek magyar játékosa.

Varga György nyert a Lille-lel (1933), Lukács István és Bukovi Márton a Sète-tel (1934), Szabó III János a Sochaux-val (1935, 1938), Máthé Gyula az RC Paris-val (1936), Kohut Vilmos, Mester István, Sas Károly és Weisskopf Ödön, valamint játékos-edzőként Eisenhoffer József az Olympique Marseille-jel (1937), Belkó Árpád a Soxaux-val (1938), Korányi Dezső a Sète-tel (1939) mind-mind bajnok lett. Nagy II András ugyancsak az OM-mel nyert, 1948-ban. Az 1950-ese években az akkor már francia válogatott Újlaki József az OGC Nice tagjaként (1956), az ifjabbik Nyers fivér, Ferenc az AS Saint-Étienne-nel (1957) nyert.

A németeknél a hőskorban két MTK-s, Schaffer Alfréd és Szabó Péter az 1. FC Nürnberg bajnoki címében segédkezett (1920), Sztáni István győzött az Eintracht Frankfurttal (1959), utána már következtek a Bundesliga magyar bajnokai, Hrutka János és Szűcs Lajos a Kaiserslauternnel (1998), illetve a XXI. század első magyar elitligás bajnokaként Lisztes Krisztián a Werder Bremennel (2004).

A Serie A-ban 1925–1926-ban a csapatot Károly Jenő váratlan és tragikus halála után játékos-edzőként átvevő Viola József és Hirzer Ferenc a Juventus színeit vitte diadalra, Fábián II József (1948) és Schubert Gyula (1949) a Grande Torinóval nyert. Schubert, szegény, életében nem lett olasz bajnok, a supergai szerencsétlenség után, halála után lett bajnok, akkor már sorozatban ötödször, de vele először a csapat. Nyers István az Internazionale csapatával végzett a Serie A élén, 1953-ban és 1954-ben.

Spanyolországban Plattkó Ferenc a Barcelonával lett bajnok 1929-ben, majd jöttek az ötvenes-hatvanas évek magyar sikerei, Kubala Lászlóval (1952, 1953, 1959, 1960), Szegedi-Simatoc Miklóssal (1952), valamint Kocsis Sándorral és Czibor Zoltánnal (1959, 1960). Puskás Ferenc öt bajnoki címnek volt tevékeny részese a Real Madridban (1961, 1962, 1963, 1964, 1965).

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×