Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Allan Heine Pedersen, a Ferencváros vezetőedzője (k) a női kézilabda Bajnokok Ligája negyeddöntőjében játszott Team Esbjerg–FTC-Rail Cargo Hungaria visszavágó mérkőzésen a dániai Esbjergben 2024. május 5-én. A találkozót a dán csapat nyerte 29-24-re. A Ferencváros az április 27-i első mérkőzésen egygólos vereséget szenvedett az Esbjergtől, így nem jutott be a torna négyes döntőjébe.
Nyitókép: MTI/EPA/Ritzau/Frank Cilius

Nem lesznek ott a négyes döntőben a fradista lányok

Az előző idényben ezüstérmes Ferencváros nem jutott be a női kézilabda Bajnokok Ligája négyes döntőjébe, mivel hazai egygólos vereségét követően vasárnap idegenben 29–24-re kikapott az elmúlt kiírásban negyedik helyezett Esbjergtől.

A találkozó elején négygólos előnyre tett szert az Esbjerg, amely az első félidő derekára öt találattal vezetett, a szünetre pedig - noha a Ferencváros hét a hat elleni játékra állt át támadásban – hét gól volt a különbség. A második félidőre támadásban javult az FTC, két gólra felzárkózott, a hajrában azonban ismét eltávolodott a házigazda, erre pedig már nem volt válaszuk a vendégeknek.

A budapesti négyes döntőt június első hétvégéjén rendezik az MVM Dome-ban, egyedüli magyar csapatként a Győri Audi ETO lesz érdekelt.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×