Infostart.hu
eur:
365.43
usd:
311.85
bux:
133872.25
2026. április 26. vasárnap Ervin
A magyar válogatott tagjai a labdarúgó Nemzetek Ligája A divíziója 3. csoportjában játszott Magyarország - Olaszország mérkőzés végén a Puskás Arénában 2022. szeptember 26-án. Jobbra Szalai Ádám. Magyarország-Olaszország 0-2.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Szalai Ádám beérte Grosics Gyulát az örökrangsorban

A csapatkapitány Szalai Ádám hétfőn az olaszok elleni Nemzetek Ligája-mérkőzésen 86. alkalommal lépett pályára a magyar labdarúgó-válogatottban.

Ezzel megelőzte Puskás Ferencet, a legendás Aranycsapat kapitányát, illetve utolérte a lista hetedik helyén Grosics Gyulát, az Aranycsapat kapusát.

Puskás 1945 és 1956 között erősítette az akkor a világ legjobbjai között számon tartott magyar válogatottat, ebben az időszakban nem volt olyan esztendő, amikor ne szerzett volna legalább három gólt a nemzeti együttesben. Az 1952-es, helsinki olimpián arany-, az 1954-es, svájci világbajnokságon pedig ezüstérmes volt. Az 1960-as évek elején a spanyol válogatottban is pályára lépett négyszer.

A szintén olimpiai bajnok és vb-ezüstérmes Grosics 1947 és 1962 között védte a nemzeti együttes kapuját, összesen három vb-n szerepelt és a 86 meccsen mindössze 88 gólt kapott.

A magyar labdarúgó-válogatottban legtöbbször szerepelt futballisták rangsora:

1. Király Gábor (1998-2016) 108 alkalommal

Dzsudzsák Balázs (2007-) 108

3. Bozsik József (1947-1962) 101

4. Gera Zoltán (2002-2017) 97

5. Juhász Roland (2004-2016) 95

6. Fazekas László (1968-1983) 92

7. Grosics Gyula (1947-1962) 86

Szalai Ádám (2009-2022) 86

9. Puskás Ferenc (1945-1956) 85

10. Garaba Imre (1980-1991) 82

Budapest, 2022. szeptember 26.
Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke (b) és a válogatottságtól búcsúzó Szalai Ádám a labdarúgó Nemzetek Ligája A divíziója 3. csoportjában játszott Magyarország - Olaszország mérkőzés előtt a Puskás Arénában 2022. szeptember 26-án.
MTI/Kovács Tamás
Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke (b) és a válogatottságtól búcsúzó Szalai Ádám a labdarúgó Nemzetek Ligája A divíziója 3. csoportjában játszott Magyarország - Olaszország mérkőzés előtt a Puskás Arénában 2022. szeptember 26-án. MTI/Kovács Tamás

Játékosadatok

Szalai Ádám 2022. szeptember 26-án utoljára játszott nemzeti színekben, miután múlt héten bejelentette, hogy lemondja a további válogatottságot.

  • Születési hely és idő: Budapest, 1987. december 9.
  • Magasság/testsúly: 193 cm/93 kg
  • Klubjai: VfB Stuttgart II. (német), RM Castilla (spanyol), FSV Mainz (német), Schalke 04 (német), TSG Hoffenheim (német), Hannover (német), FC Basel (svájci)
  • válogatottság/gól: 86/26
  • első válogatott mérkőzése: 2009.02.11., Izrael ellen
  • első gól a válogatottban: 2010.10.08., San Marino ellen
  • utolsó gól a válogatottban: 2022.09.23., Németország ellen
  • utolsó válogatott mérkőzése: 2022.09.26., Olaszország ellen
  • legjobb eredményei: Európa-bajnoki nyolcaddöntős (2016), Európa-bajnoki résztvevő (2021), Magyar aranylabdás (2012)
Címlapról ajánljuk
Felületes volt az ellenőrzés – állítja a Trump-merényletkor a helyszínen lévő újságíró

Felületes volt az ellenőrzés – állítja a Trump-merényletkor a helyszínen lévő újságíró

A Fehér Házi Tudósítói Vacsorán elkövetett merényletkísérlet után megszólaltak a helyszínen tartózkodó szemtanúk. Gary O’Donoghue, a BBC News látássérült észak-amerikai tudósítója a bálteremben kialakult káoszról és a biztonsági protokoll hiányosságairól számolt be.

Így csapott le a csernobili radiokatív por Magyarországra

A csernobili atomerőmű negyven évvel ezelőtti robbanásából származó radioaktív anyagok terjedését nagyban befolyásolták a légköri viszonyok, ezért Magyarországot nem keletről, hanem egy északi kitérő után, északnyugatról érték el először a szennyező részecskék - olvasható a HungaroMet Zrt.-nek az ipari baleset évfordulójára készített összefoglalójában.
inforadio
ARÉNA
2026.04.27. hétfő, 18:00
Papp Zsolt György
a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke
Egy újrafelfedezett elmélet felülírhatja, amit a társadalmi egyenlőtlenségekről tudunk

Egy újrafelfedezett elmélet felülírhatja, amit a társadalmi egyenlőtlenségekről tudunk

Az elmúlt évtizedekben népszerűvé vált módszerek alkalmazásával olyan trendeket kapunk az iskolázottság szerinti homofíliára – vagyis a hasonló iskolázottságú és ezzel együtt közel hasonló társadalmi státuszú emberek közötti vonzalom erősségére – az USA államai vonatkozásában, amelyek nincsenek összhangban a 20. századra jellemző U-alakú amerikai jövedelemegyenlőtlenségi dinamikával. Ha azonban egy neves szociológus, James Coleman közel 70 éves ötletére építünk, már plauzibilis eredményeket kapunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×