Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.75
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Lionel Messi, a Paris Saint-Germain játékosa, miután 11-esből berúgta csapata negyedik gólját a Club Brugge ellen a labdarúgó Bajnokok Ligája csoportkörében, az A csoport utolsó, hatodik fordulójában a párizsi Parc des Princes Stadionban 2021. december 7-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Ian Langsdon

Lionel Messi újra az élre tört

Az argentin sztár bevételének majdnem fele a reklámokból jött be.

A Forbes éves listája alapján a sportolók között Lionel Messi, a Paris Saint-Germain sztárfutballistája kereste a legtöbbet az elmúlt egy évben. Mögötte a kosárlabdázó LeBron James és a Manchester Unitedet erősítő Cristiano Ronaldo végzett még a képzeletbeli dobogón.

A gazdasági magazin kimutatása alapján az argentin támadó 130 millió dollár bevételre tett szert a május elsején zárult 12 hónapos időszakban, ebből 55 millió reklámokból folyt be a kasszájába. Messi egy évvel korábban másodikként zárt a tíz legjobban fizetett sportoló listáján, akkor az írek MMA-harcosa, Conor McGregor megelőzte.

Ezúttal a Los Angeles Lakers kosarasa, James lett a második összesen 121 millióval, míg a portugál válogatott kapitánya, Ronaldo 115 millióval végzett a harmadik helyen.

  • Messi brazil csapattársa, Neymar (95 millió),
  • a Golden State Warriors háromszoros NBA-bajnok kosárlabdázója, Stephen Curry (92,8),
  • a szintén kosárlabdázó Kevin Durant (92),
  • a svájciak teniszcsillaga, Roger Federer (90,7),
  • a mexikói bokszoló, Canelo Alvarez (90),
  • a hétszeres Super Bowl-győztes amerikaifutballista, Tom Brady (83,9)
  • az előző NBA-döntő legértékesebb játékosának választott Jannisz Antetokunmpo (80,9) a további sorrend.

A Forbes kiemelte: az adott sportoló pályán elért keresetébe a pénzdíjak, fizetések, bónuszok tartoznak bele, míg a pályán kívüli bevétel a becsült szponzori megállapodásokból, a fellépti díjakból és a jogdíjakból áll össze.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×