1870. március 2-án állt forgalomba a Budapvári Sikló - közölte az Infostarttal a BKV. Hasonló járműként akkor ez volt a második a világon egy hasonló lyoni után.

Az eredeti neve Budai Hegypálya volt, építését Széchenyi István fia, Ödön kezdeményezte, és egy másik Ödön, Jaruszek tervezte. E terveket dolgozta tovább Wolfahrt Henrik, így született meg egy normál nyomtávú, 30 fokos hajlásszögű, 50 méteres szintemelkedést leküzdő pálya, hossza 95 méter.

A pálya alján indítócsarnok is létesült, benne gőzgéppel.

Tömegközlekedési jelentősége egykor nagy volt, mivel itt volt a frissen átadott Lánchíd, és itt volt az omnibusz végállomása. Már Ferenc József császár is utazott rajta.

Üzemeltetése éppen 100 éve került a fővároshoz. 1944-ben megsérült, majd bontásra ítélték, felmerült, hogy mozgólépcső legyen a helyén, ám végül a nyolcvanas években helyreállították, 1986 óta jár újra, villamos üzemeltetéssel. A két kocsi neve: Margit, Gellért. fülkénként 8, tehát egy irányban 24 utast tudnak elvinni.

Ma leginkább turisták használják.