Infostart.hu
eur:
355.94
usd:
306.23
bux:
130916.32
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
Varga Csaba erdélyi magyar hegymászó az utolsó akklimatizációs köre teljesítése közben körülbelül 7000 méteres magasságban látható 2018. május 1-jén. Varga Csabának a Kalifa Himalája Expedíció 2018 - Kancsendzönga expedíción nem sikerült feljutnia a világ harmadik legmagasabb hegyének csúcsra az életveszélyes hideg miatt, körülbelül 8100 méteres magasságig jutott, majd sikeresen visszatért az alaptáborba május 15-én.
Nyitókép: -------------------

Varga Csaba 7530 méter magasról fordult vissza

A Kalifa Alpin Csapat erdélyi magyar hegymászója csütörtökön éjjel indult a 3-as táborból a 8167 méter magas Dhaulagirit csúcsa felé, de lesz még esélye a csúcstámadásra.

Varga Csaba, a Kalifa Alpin Csapat erdélyi magyar hegymászója csütörtökön éjjel indult a 3-as táborból a 8167 méter magas Dhaulagirit csúcsa felé, de a folyamatosan gyarapodó hómennyiség miatt egy újabb csúcstámadás reményében a visszaereszkedés mellett döntött - közölte a Kalifa Alpin Csapat kommunikációs menedzsere, Bíró Dániel az MTI-vel pénteken.

Közlésük szerint Varga Csaba többekkel együtt hétfőn indította meg a csúcsmászást a 8167 méter magas Dhaulagirin és már aznap feljutott a 6600 méteren kiépített 2-es táborba.

Az aggasztó hóhelyzet miatt másnap sokan a visszafordulás mellett döntöttek, sok helyen ugyanis derékig érő szűz hóban kellett felfelé haladni, ami rendkívül megnehezítette a mászók dolgát.

Az erdélyi magyar alpinista és alkalmi társa, egy angol hegymászó azonban vállalták a mászást és 7250 méteres magasságig verekedték föl magukat. Szerdán elsőként érték el a 7500 méteren kiépített, legfelső tábort is. Terveik szerint innen csütörtökön éjjel indultak volna a csúcsra, Varga Csaba angol mászópartnere azonban a visszafordulás mellett döntött. A Kalifa Alpin Csapat hegymászója ennek ellenére egyedül is nekivágott a csúcsmászás utolsó szakaszának.

Helyi idő szerint éjfélkor indult a 3-as táborból, de a folyamatosan gyarapodó hómennyiség miatt az erdélyi magyar alpinista vészjóslóan lassan haladt felfelé.

"Sajnos újra havazott, mindent beterített a friss hó, ennek következtében egy óra alatt alig 30 métert haladtam. Úgy döntöttem inkább visszaereszkedek és akklimatizációs körként tekintek erre a próbálkozásra, így még lehet esélyem egy erős csúcstámadásra, maradtak még hozzá tartalékaim" - idézi a közlemény a hegymászót.

Ha sikerül mászótársat találnia, aki szintén pótlólagos oxigén és serpák segítsége nélkül indulna a csúcstámadásra a masszív hómennyiség ellenére, a relatíve kedvező mászóidő pedig kitart még néhány napot (amire az előrejelzések szerint van esély), akkor Varga Csaba újra megpróbálkozik a "Viharok hegyével".

A Dhaulagirit többek között szeszélyes időjárása miatt sorolják a legveszélyesebb 8000-esek közé, magyar részről eddig csak Erőss Zsoltnak sikerült megmásznia 2006-ban

és példaképéhez hasonlóan Varga Csaba is pótlólagos oxigén, illetve magashegyi teherhordók segítsége nélkül szeretné elérni a csúcsot.

Címlapról ajánljuk
Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

A mesterséges intelligencia használatához szükséges egy alapvető tárgyi tudás és ismeret – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Yettel ProSuli program szakmai vezetője. Arról is beszélt, hogy a szövegértés a XXI. század legnagyobb kihívása. Az olló abban is nyílik a társadalomban, hogy az új technológiát mennyire képes a diák vagy a felnőtt használni.

Megszavazták: a jegybanki vagyonvesztés és a privatizáció ügyében is feláll a bizottság, kiderültek a részletek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottságok felállításáról döntöttek a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Egy éve nyelte el a víz a parajdi sóbányát - Most keményen odaszóltak a hatóságoknak

Egy éve nyelte el a víz a parajdi sóbányát - Most keményen odaszóltak a hatóságoknak

Egy évvel a parajdi sóbánya elárasztása után Bíró Barna Botond, Hargita megye önkormányzati elnöke ígéretek helyett konkrét megoldásokat és valódi felelősségre vonást követel a román hatóságoktól. A székelyföldi politikus rámutatott, hogy a katasztrófa felelősét azóta sem nevezték meg, a bányát üzemeltető Salrom pedig a sürgősségi munkálatoknak csak a felét végezte el. A 2024 májusában heves esőzések nyomán víz alá került sóbánya a régió turisztikai motorja volt, elvesztése a helyi gazdaság összeomlásához vezetett. Bíró Barna Botond hangsúlyozta: a parajdi közösségnek kiszámíthatóságra és világos jelzésekre van szüksége, hogy nem marad magára.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×