79 éves korában elhunyt Braskó Péter mesteredző, a magyar cselgáncssport kiemelkedő alakja, a Miskolci Vasutas Sport Club korábbi elnöke. Az ötdanos nagymestert a Magyar Judo Szövetség saját halottjának tekinti - mondta az InfoRádiónak a szervezet elnöke, Tóth László.
Braskó Péter egyedüli edzőként kezdte iskolaépítő munkáját Miskolcon. Az MVSC keretein belül 1970-ben alakult meg a judoszakosztály, amely az eltelt időszakban a borsodi megyeszékhely egyik legsikeresebb egyéni sportágának bázisa lett. A miskolci cselgáncs fénykora az 1971-es évtől számítható. 1975-ben már ifjúsági Eb-n és rangos nemzetközi versenyeken indultak Braskó Péter tanítványai. A következő években az MVSC szinte ontotta a magyar judo-utánpótlás válogatottjait, akik számos érmet hoztak az európai és világversenyekről. Braskó Péter edzőként, szakosztályvezetőként, majd a rendszerváltás időszakától az egész egyesület elnökeként is dolgozott.
Az ötdanos nagymester legkiemelkedőbb tanítványai között volt Hajtós Bertalan Európa-bajnok, olimpiai ezüstérmes dzsúdós, Fürjész István Európa-bajnok és Illyés Miklós, sokszoros magyar bajnok, olimpikon, az MVSC mai elnöke is. A női cselgáncs fejlesztésében is fontos szerepet töltött be, és az egyesületénél végzett munkája mellett a magyar nemzeti válogatottat is segítette.
A magyar cselgáncssport történetében eddig összesen 17-en érdemelték ki a mesteredzői fokozatot. Braskó Péter 1987-ben, hetedikként kapta meg az elismerést. A sikeres miskolci évtizedek után Bogácson is foglalkozott hátrányos helyzetű fiatalok nevelésével.
A mesteredző életének 80. évében, Bogácson hunyt el.
A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.
Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.