Infostart.hu
eur:
385.09
usd:
331.62
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv

Kína garantálja, hogy nem lesz több probléma a lángfutással

Kína olyan intézkedéseket hozott, amelyek garantálják, hogy az olimpia staféta további állomásain a tiltakozók ne zavarhassák a lángfutást. Peking ugyanakkor figyelmeztette az emberjogi kötelezettségeit firtató Nemzetközi Olimpiai Bizottságot: ne keverje bele a politikát a sportba. Közben kiderült, hogy Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár sem vesz részt ünnepélyes megnyitón.

Az olimpiai láng további útja problémamentes lesz - közölte Kína, mielőtt a staféta megérkezett volna Buenos Airesbe, ahol az aktivisták meglepetéseket ígértek.

Pekingi illetékesek a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak a kínai fővárosban tartott ülése során próbálták meg eloszlatni az aggodalmakat. A NOB azonban hajlik arra, hogy a jövőben ne legyen nemzetközi staféta.

Jaques Rogge, a bizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy "válságba kerültek a játékok" a Kína-ellenes tiltakozások miatt. Londonban több, mint 30 embert tartóztattak le, Párizsban háromszor is el kellett oltani a lángot, San Franciscóban pedig botokkal felszerelt rendőrök biztosították az útvonalat.

Rogge tett egy kísérletet arra is, hogy emlékeztesse Kínát: a rendezéssel azt is felvállalta, hogy "folytatja a szociális reformokat, ezen belül is az emberi jogi helyzet javítását". Peking azonban azt válaszolta a két tűz közé került NOB-nak: ne keverje bele a politikát az olimpiába.

Az ENSZ-főtitkár "nem ér rá"

Közben kiderült, hogy néhány nagyobb állam vezetőjéhez hasonlóan Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár sem lesz ott a pekingi megnyitón. Szóvivője Ban hivatali elfoglaltságával magyarázta a döntést, amelyet négy hónappal az olimpia előtt hoztak nyilvánosságra.

A láng egyetlen afrikai állomásán, Tanzániában a staféta egyik résztvevője, dr Wangeri Maathai Nobel-díjas környezetvédelmi aktivista is visszalépett, és ezt a tibeti és a burmai néppel, valamint Darfúr lakosaival való szolidarítással indokolta.

A Peking által a tiltakozások szításával vádolt dalai láma közben a tibeti tüntetések leverése ellenére azt mondta: a kínai nép kiérdemelte, hogy megrendezhesse az olimpiát.

A bírálók azonban nem ilyen elnézőek Pekinggel szemben, és még a fáklyát kísérő biztonságiakat is az elnyomás jelképének látják. A biztonságiakat mindig az olimpiai szervező bizottság adja, és szerepük teljesen "normális" - jegyezte meg a NOB.

Az idén rivaldafénybe került kék melegítős, baseball sapkás kísérők valójában a kínai rendőrség egyik elitalakulatából kerültek ki, és feleskették őket a láng védelmére.

Sebastian Coe, a londoni olimpia szervezője durva "huligánoknak" titulálta őket, Connie Huq, az egyik fáklyavivő pedig azt monda: állandóan parancsolgattak neki, hogy mikor álljon meg, mikor fusson tovább.

Elméletben angol, francia és német alapkifejezésekre is megtanították őket, de a nyugati fővárosokban történtek után egyes kételkedni kezdtek a képzettségükben. A csoport 30 tagjának az a dolga, hogy a nemzetközi állomásokon és a repülőutakon kísérje a lángot, a további 40 tiszt pedig Kínában teszi majd ugyanezt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×