Az Új Nemzeti Galéria nem fog felépülni a Városligetben, a kormány 2026. júniusi döntése értelmében ugyanis elvetették a Petőfi Csarnok helyére tervezett építkezést, és a területet parkosítani fogják. Baán László az interjúban elmondta: nem érdemes elfeledni ezt az épületet, amit a világ legnagyobb építészirodája, a japán SANAA tervezett. Hozzátette: ők Pritzker-díjasok, amit építészeti Nobel-díjnak is szoktak nevezni.

„Ez a legnagyobb múzeumépületük, amit valaha terveztek, és szerintem az egyik legnagyszerűbb is”

– hangsúlyozta Baán László, hozzátéve, hogy a neten megtalálható az a videó, amely a kiviteli tervek alapján készült.

A budai Várban megépült Nemzeti Galériáról azt mondta: kényszerhelyzetből alakult ki az egykori királyi palotában a mostani létesítmény a '60-as, '70-es évek technikai színvonalának megfelelően, ráadásul már nincs túl jó állapotban az épület. Emellett a felújítás alatt álló „A” szárny, amelyen most már látható az átalakulás – itt volt az egykori Ludwig Múzeum, amely 2005-ben költözött el a Várból –

azért volt fontos, mert ott megvoltak a kellő belmagasságok és terek,

még ha kissé szerencsétlen elosztásban is, de a galéria most működő tereiben nagy képek bemutatására nincs lehetőség, ez a tér a nagy léptékű vásznakat „megöli” – mondta. Hozzátette: nem véletlen, hogy a Munkácsy- és Csontváry-kiállítás is a Szépművészeti Múzeumban valósult meg, ahogy elkövetkezendő évekre tervezett Csernus Tibor-kiállítás is ott lesz majd látható. Már csak azért is, mert egyelőre nem ismert a kormányzat szándéka a Várban zajló, a korábbi palotaállapotokat „visszarekonstruálni” szándékozó felújításokkal kapcsolatban. Ezek egyik első lépése volt az „A” épülettel kapcsolatos munka, amely külső helyzetét tekintve egyébként már egészen jól áll, de valahogy be is kell fejezni. Arról, hogy belül milyen tér és funkció legyen, most zajlik a kormányzati gondolkodás.

„A felújítás után vagy hosszabb távon ott marad a Nemzeti Galéria, vagy pedig új épületbe költözik. Az új épület adott, azt kell mondanom, annál nem lesz jobb, mint a SANAA terve”

– mondta. Ha a Várban marad a Nemzeti Galéria és felújítják, akkor az majd egy legalább 5-6 éves bezárással jár, ráadásul a hely is korlátos – tette hozzá, megjegyezve, hogy vannak mellette és ellene szóló érvek is, ezek asztalra kerülnek majd.

Baán László szerint van egy fontos érv amellett, hogy miért kell egy ikonikus, nemzetközileg is kiemelkedő új kortárs épület, ami Pesten egyébként csak a Zene Házához hasonlítható – nem véletlen, mindkét esetben kortárs japán sztárépítészek voltak a tervezők. Úgy látja, hogy ezzel lehetne újabb gyűjteményeket a múzeumba vonzani.

„A Szépművészeti Múzeum gyűjteményében van egy százéves gyűjtéstörténeti lyuk.

A Szépművészeti Múzeumot megveszi az állam, utána megvásárolja az Esterházy-gyűjteményt, aztán nagy nemzetközi vásárlások történnek, illetve főúri, nagypolgári donáció gazdagítja a gyűjteményt, de állami vásárlások is vannak. Mindez tart gyakorlatilag az első világháború végéig, a monarchia összeomlásáig. Trianonnal az ország rendkívül rossz gazdasági helyzetbe kerül, és nyilván nyolcvanadlagos akkor, hogy egy gyűjteménygyarapítás hogyan tud folytatódni. Hazai anyagban folyt a gyarapodás, de a nemzetközi anyagban lényegében megállt. És aztán a nagy magyar magángyűjtemények részben a '33-as világválságkor már eladásra kerülnek és kikerülnek az országból, de aztán jön a '44-es német megszállás, a nyilasok, a nácik, amikor részben a németek rabolják ki, ami itt van. Aztán jönnek az orosz csapatok, akik szintén vitték, amihez hozzáfértek. A Szépművészeti megmenekült, mert azt evakuálták Bajorországba, és az visszakerül, de a magángyűjteményi anyag jó része eltűnt, és mai napig még valahol Oroszországban van. Utána lassan leereszkedik a vasfüggöny, ekkor szintén nincs nemzetközi gyűjtés. Ha ezt összeadjuk 1918-19-től, és hozzávesszük, hogy a '90-es évek sem arról voltak híresek, hogy nagy számban tudott volna vásárolni a Szépművészeti Múzeum a nemzetközi piacon, akkor kiderül, hogy van egy százéves gyűjtéstörténeti lyuk.

Ezt csak egy módon lehet pótolni: ha meg tudunk győzni egy vagy két jelentős nemzetközi magángyűjteményt, hogy ezek legyenek először letétként itt Budapesten, aztán pedig majd nyilván, ahogy ez másutt is lenni szokott, az állam előbb-utóbb megállapodik arról, hogy maradjon is itt”

– mondta Baán László. Hozzátette: a mágnes ehhez az a globálisan is kiemelkedő értékű SANAA-épület, mert az valóban vonzóvá teheti egy magángyűjteménynek – amely sok helyet választhatna – Budapestet.

A cikk Kocsonya Zoltán interjúja alapján készült. A teljes beszélgetést alább meghallgathatja és megnézheti.