Infostart.hu
eur:
353.53
usd:
309.73
bux:
142333.96
2026. július 6. hétfő Csaba
Nyitókép: Pexels.com

30 napos mesekihívást indít a Libri Mini

Bővíti a gyermekek szókincsét, javítja a hallott szöveg megértését, fejleszti a képzelőerőt és az érzelmi intelligenciát – a meseolvasás és történetmondás jótékony, fejlesztő voltát ma már számos hazai és nemzetközi kutatás bizonyítja. Ezekre a pozitívumokra hívja fel a figyelmet a Libri Mini 30 napos kihívása is.

Május közepétől a könyvkereskedő minden nap egy-egy, közös olvasásra ajánlott mesével segíti a szülőket, nagyszülőket és a gyermekekkel foglalkozó szakembereket. A kezdeményezésről Ludvig Orsolya, a Libri-Bookline marketing és kommunikációs igazgatója az InfoRádióban elmondta: rendkívül fontos az, hogy a gyermek számára legyen egy ilyen közös pillanat a napban a szülővel, nagyszülővel vagy akár pedagógusokkal. A meseolvasás a rendszert is biztosítja az életükben, illetve azt a kis elcsendesedést, megnyugvást is, amikor tényleg őrá figyel a felnőtt, és az ő történetét osztja meg vele.

„Az egész kicsi gyerekeknél természetesen annak is jelentősége van, hogy az adott mesében a kis hősökkel mi történik, segíthet a gyereknek a saját élményeit feldolgozni, az esetleges problémákat megoldani, már csak azzal is, hogy ja, hát nem csak velem történik ilyesmi, hanem ezzel a kismackóval is valami hasonló történt. Az idősebbeknek pedig a szocializációjukban is nagyon fontos szerepet tud játszani egy-egy történet” – ismertette.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a meseolvasás, az együttolvasás rendkívül fontos és alapvető, de majdnem ugyanennyire fontos az is, hogy a felnőttek példát mutassanak a gyerekeknek, láthassák a kisebbek a felnőtteket olvasni – saját könyveket, saját történeteket, ne csak mindig az ő mesekönyvét, hanem szombat délután vagy akár esténként leülnek és legalább 20-30 percet olvasnak. Ludvig Orsolya szerint ez a példamutatás alapvetően szükséges ahhoz, hogy utána a gyerekek is olvasóvá váljanak.

Mint mondta, mindenféle mesének megvan a helye a könyvespolcon is, illetve az esti programokban is.

„Fantasztikus, mit tudnak a klasszikusok”

– jegyezte meg, hozzátéve: nem véletlen az, hogy bizonyos történetek, bizonyos mesék évtizedek, évszázadok óta fennmaradnak, és minden gyerek megszereti például a Bambit és a hasonló történeteket. De szükség van kortárs történetekre is, egész egyszerűen azért, mert a mai gyerekek élete már egészen máshogy néz ki, mint a klasszikus mesék születésekor élt kisgyerekeké.

„Generációkutatók is sokat beszélnek erről, hogy az életünk első néhány éve jelenti, mi a normális, mindent ehhez fogunk viszonyítani, és a mai gyerekek első néhány éve már egészen másképpen telik. Már digitális bennszülöttekként nőnek fel a gyerekek, egyre fejlődő és egyre szélesedő platformokkal, és ennek megfelelően az ő életükben is újabb és újabb kihívások jelennek meg, amivel lehet, hogy már 30 vagy 40 évvel ezelőtt sem találkozott egy gyerek, nemhogy mondjuk 100-150 évvel ezelőtt” – emelte ki a szakember. Kiemelte: a kortárs mesék közti választásban is tökéletes a Libri 30 napos mesekihívása, hiszen a felnőttek is beleolvashatnak egy-egy könyvbe és eldönthetik, hogy az vajon az ő gyereküknek, unokájuknak megfelelő-e.

Ha pedig még szélesebb körben tájékozódnának a szülők, nagyszülők a kortárs mesékről, kérdezhetnek a könyvesboltok dolgozóitól, illetve egy-egy könyvnek vagy témának érdemes utánaolvasni a közösségimédia-platformokon is.

A cikk alapjául szolgáló interjút Rozgonyi Ádám készítette.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Korlátozni kéne a gyerekeknek az e-rollerezést és a trambulint – Kemény szavak az Arénában Velkey György Jánostól

Naponta 5-10 olyan gyereket hoznak be a Bethesda Kórház ügyeletére, aki e-rollerezés közben sérült meg – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az intézmény főigazgatója. Velkey György János gyermekgyógyász szerint a 14 évesnél fiatalabbak számára az új KRESZ-ben meg kellene tiltani az elektromos rollerek használatát. Tapasztalatai alapján 6 éves koring trambulinozni sem kéne.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Magyarország lemarad a mesterséges intelligenciában, mi lesz így a vállalati biztonsággal?

Magyarország lemarad a mesterséges intelligenciában, mi lesz így a vállalati biztonsággal?

A mesterséges intelligencia vállalati alkalmazkodásáról és annak gazdasági, biztonsági hatásairól rendezett kerekasztal-beszélgetést a Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdaságtani Szakosztálya. Az Eurochambres felkérésére készülő európai kutatás eddigi eredményei szerint egy százalékpontnyi MI-adaptáció növekedés 0,28 százalékponttal emeli a vállalatok egy főre jutó árbevételét, miközben a dél- és kelet-európai térség – köztük Magyarország – lemaradása tartósnak bizonyult. A szakértők kiemelték, hogy a hazai kkv-k körében az alapvető digitalizációs elmaradás és a biztonsági tudatosság hiánya komoly kockázatot jelent, miközben a mesterséges intelligencia teljes ellátási lánca súlyos geopolitikai függőségeket hordoz. A résztvevők szerint a felsőoktatásnak az alkalmazkodóképesség és a transzferábilis készségek fejlesztésére kell összpontosítania, mivel a technológiai változások üteme mellett a konkrét szaktudás gyorsan elavulhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×