0 °C
A koronavírus működési mechanizmusát az átlagember számára szokatlan módszerekkel is kutatták: az emberkísérlet során önkéntesként jelentkező, egészséges felnőtteket próbáltak megfertőzni koronavírussal – írja a USA Today.
A jelentkezők közt volt Faith Paine is, akinek Londonban cseppentették az orrába a SARS-CoV-2-t. A Royal Free Hospitalben ezt követően teljes izolációban kellett eltöltenie 17 napot egy kórteremben, ahová csak beöltözött emberek léphettek be. Paine a szobában szinte semmit sem csinálhatott, fél tizenkettő előtt nem fekhetett le, fél hétnél tovább nem alhatott, és előre meg ki kellett választania, mit eszik majd. Azt mondja, a legrosszabb az étel minősége volt, ami inkább hasonlított a repülőgépeken felszolgált menükre, mint bármi másra. Közben folyamatosan tesztelték, elmondása szerint nagyon rosszul érezte magát odabenn, de akkor még nem tudta, hogy ez a vírus miatt van, vagy csak a bezártság hat így rá.
Faith Paine mellett további 35 embert vettek be a kísérletbe, amelyért cserébe több mint kétmillió forintnak megfelelő összeget kaptak – és vele együtt tizennyolcan annak ellenére sem betegedtek meg, hogy az orrukba cseppentették a vírust.
Andrew Catchpole, a kutatás egyik vezetője számos hasonló kísérletet vezetett már influenzával és más vírusokkal: azt mondja, nem is várták, hogy mindenki megbetegedjen, általában 50-70 százalék a megfertőzöttek aránya. Itt viszont alig valamennyi vírus hatására 18 ember megbetegedett, 18 viszont nem: ez sok munkát ad a kutatóknak.
Sok faktor játszhat közre
Catchpole és mások szerint is sok tényező játszik közre abban, hogy miért fertőződik meg valaki, miközben mások nem. A kitettség, a genetika és az immunitás is közrejátszik a folyamatban. Az oltottak esetében a kitettségnek lehet a legnagyobb szerepe – ezért fontos a maszkviselés és a távolságtartás, de vannak olyan emberek is, akik egyszerűen genetikai okokból természetesen úton rezisztensek arra, hogy elkapják a vírust, épp úgy, ahogyan mások genetikai okokból kifolyólag nagyobb veszélynek vannak kitéve annak.
A New Yorki Rockefeller Egyetemen most ezt a természetes immunitást kutatja András Spaan: 700 ember DNS-ét vizsgálják immunitás szempontjából. A kutató szerint nagyon ritka lehet az, hogy valaki immunis a SARS-CoV-2-re, és ennek
más vírusokkal szembeni immunitás kapcsán megvan az ára:
más betegségekre fogékonyabbak azok, akik eggyel szemben ellenállóbbak.
Az immunválasz is megoldást jelenthet Christopher Chiu, a londoni kísérlet egyik vezetője szerint. Az immunválasznak több rétege van, ezek közül az egyik a semlegesítő antitestek válaszreakciója. Ezek az antitestek megtalálhatók az orrban is és ott képesek lehetnek a koronavírus ártalmatlanítására. Ha relatíve kis mennyiségű vírusnak vagyunk kitéve, az antitestek megakadályozhatják, hogy betegek legyünk. Nehéz ugyanakkor az orrban található antitestek szintjét megmérni, ahogyan a T-sejtes immunválasz mérése sem könnyű. A vírusok elpusztítására képes, a nyálkahártyán megtalálható fehérjék működése még enigmatikusabb: nehéz biztosat tudni arról, ezek mennyire védenek.
Az erős immunrendszer magában nem elég
Az erős immunrendszer mítosza a kutatókat csak megmosolyogtatja: az oltás és az elővigyázatosság segít igazán a megfertőződés elkerülésében, más nem. Van, aki azért kevésbé fogékony a koronavírusra, mert nemrég fertőződött meg egy másik vírussal, ami keresztimmunitást nyújt számára, ez ugyanakkor hamar elmúlik.
A korábban átvészelt koronavírus-fertőzés jó védelmet nyújt, de a deltával szembeni védettség már nem véd meg az omikrontól.
A kutatók most úgy vélik, bár létezik természetes immunitás, azok, akiket nem oltottak be, előbb vagy utóbb biztos elkapják a betegséget. Vannak ugyanakkor még megválaszolásra váró kérdések: Afrikában például sokkal kisebb pusztítást végzett a vírus, amiben szerepe lehet a fiatalabb átlagéletkor mellett annak is, hogy az afrikaiakra a túlsúly és a cukorbetegség kevésbé jellemző. Biztosat ugyanakkor egyelőre senki nem tud még állítani: a vírus sok rejtélyét kell még megfejteni.
