Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke a házbizottság ülése után elmondta: a parlament szerdán megtárgyalja az Alaptörvény 16. módosításáról szóló javaslatot.

Az indítvány benyújtói többek között

• a kormányfői megbízatás maximális hosszának 8 éves korlátozását kezdeményezik,
• a javaslat „lépéseket tesz” a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése felé,
• és azt is rögzíti, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) vagyona nemzeti vagyon.

Az Országgyűlés napirendre veszi azt a javaslatot is, ami

• a még folyamatban lévő devizahiteles perek, valamint a devizahiteles ügyekben indult végrehajtások felfüggesztését kezdeményezi.

A parlamenti honlapon olvasható napirendi javaslat szerint

az ülés – pünkösd miatt – kedden kezdődik, 13 órakor napirend előtti felszólalások hangzanak el. A tervek szerint az ülésnap Magyar Péter miniszterelnök felszólalásával kezdődik.

Az ülés napirendjének elfogadása után a képviselők először interpellálhatják az új kormány tagjait.

A keddi napon a képviselők várhatóan döntenek

• a kegyelmi ügy felelőseit feltáró vizsgálóbizottság,
• a végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság,
• az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság,
• a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottság, illetve
• a gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró vizsgálóbizottság felállításáról,
• és Kocsis Máté (Fidesz) mentelmi ügyéről.

Az országgyűlési törvény alapján a vizsgálóbizottságok létrehozásáról a parlament vita nélkül határoz.

A határozathozatalokat követően megtartják az azonnali kérdések és válaszok óráját, majd félórán keresztül kérdések hangzanak el.

A szerdai ülésnap reggel 9 órakor kezdődik napirend előtti felszólalásokkal.

A képviselők lefolytatják az Alaptörvény tizenhatodik módosításának vitáját.

Melléthei-Barna Márton és Hantosi István (mindketten Tisza Párt) indítványa

• nyolc évben korlátozná a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát.
• A javaslat megalapozza a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését, és
• azt is rögzíti, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) vagyona nemzeti vagyon.

Szintén az említett két képviselő nyújtotta be az egyes tisztességtelen fogyasztói szerződések jogkövetkezményeit rendező törvények felülvizsgálata érdekében az érintett folyamatban lévő eljárások kezeléséről szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztés a még folyamatban lévő devizahiteles perek, valamint a devizahiteles ügyekben indult végrehajtások felfüggesztését kezdeményezi.

Melléthei-Barna Márton és Hantosi István harmadik javaslata, amit a parlament kedden kezd el tárgyalni az Országgyűlés vizsgálóbizottságai munkájának hatékonyabbá tételéről szól.

A jövőben két évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntetendő az, aki akadályozza az országgyűlési vizsgálóbizottság munkáját,

továbbá egymillió forintos pénzbírság is kiszabható lenne arra, illetve elővezethető lenne az, aki nem jelenik meg egy parlamenti vizsgálóbizottság előtt.

Szabadabban tudósíthat a sajtó, de videózni továbbra is tilos

Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke a sajtótudósítás rendjével kapcsolatos javaslatáról azt mondta, hogy az az eddigi ünnepi alkalmakon bevezetett gyakorlattal párhuzamos, illetve azt kiegészíti. Hangsúlyozta, hogy korábbi ígéretükhöz híven

szeretnének nagyobb mozgásteret biztosítani a sajtónak, ezért a média munkatársai a Kék társalgón kívül a Kupolateremben, a főlépcsőházban, valamint a Piros társalgó kijelölt területén tudnak majd dolgozni.

Fényképeket a plenáris ülésterem földszintjén kijelölt páholyok hátsó soraiból, a vendégek megzavarása nélkül lehet készíteni. Emlékeztetett arra, hogy az úgynevezett sajtópáholy eddig az elnöki pulpitus felett elhelyezkedő tízes páholy volt, de ezt ki akarják egészíteni, ezért amikor az elnöki pulpitussal szemben található 4-es számú páholyban nem tartózkodnak kiemelt vendégek, akkor a tudósítók oda is beülhetnek.

Hangsúlyozta, az azonban nem változik, hogy az ülésteremben továbbra sem lehet videofelvételt készíteni, illetve az újságírók az ülésterem folyosóit sem használhatják.

A házelnök kiemelte azt a tervüket, hogy felcserélik a parlamenti imatermet a sajtószobával, így az utóbbi a félemeletről átkerülne a főemeletre. Indoklásként közölte, hogy ezáltal a sajtó munkatársai kényelmesebben dolgozhatnak, és azon a szinten lesznek, amelyiken a munkájukat végzik.

A bizottsági ülésekről azt mondta, hogy

a bizottsági termek előtti folyosószakaszokon engedélyezik a kép- és a hangfelvételeket, de biztosítani kell a képviselők és a meghívottak szabad mozgását.

A bizottsági üléstermekben azonban továbbra sem lehet interjúkat készíteni.

Forsthoffer Ágnes kitért rá, hogy az eddigiekhez hasonlóan az Országház egyéb területein továbbra sem engedélyezett a sajtótevékenység. Példákat sorolva a folyosókat, a beléptető kapukat, a hivatali helyiségeket, az éttermet, a büféket, a mellékhelyiségeket és a mélygarázst említette, hozzátéve, az ezeken a helyeken dolgozók nyugalmát, privát szféráját nem zavarhatja a sajtó tevékenysége.

Rámutatott, hogy

a képviselőknek és kormánytagoknak továbbra is jogukban áll visszautasítani az interjúkérelmeket, amit a sajtónak tiszteletben kell tartania.

A házelnök arra kérte a sajtó képviselőit, hogy minden alkalommal az Országházhoz méltó ruházatban jelenjenek meg, amivel tiszteletben tartják az Országház méltóságát és az ott folyó munkát.