Elindultak tojást rakni a mocsári teknősök, és ilyenkor gyakran átkelnek az utakon is. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra kér mindenkit, hogy figyeljenek és vigyázzanak rájuk. A mocsári teknősök leginkább a lassú folyású és álló vizeket kedvelik, de a májustól júliusig terjedő tojásrakási időszakban a vizektől több száz méteres vagy akár néhány kilométeres távolságban is találkozhatunk velük.

Az MME szóvivője az InfoRádióban kiemelte: bár a teknősök életük nagy részét a vízben vagy annak közelében töltik, a nőstények fészkeiket a szárazföldön, laza talajú, vízelöntéstől védett, magasabban fekvő területekre rakják. Ilyenkor az élő- és a szaporodóhelyek között közlekedő teknősök gyakran kényszerülnek arra, hogy átkeljenek a vonulási útvonalukat kettészelő, az élőhelyeket feldaraboló betonozott és földutakon, ahol

az azokon közlekedő autók, kerékpárok, mezőgazdasági járművek sok esetben végzetesek lehetnek számukra.

A jelenség a közlekedőkre is veszélyt jelenthet, például egy hirtelen fékezés miatt, ezért különös figyelem ajánlott ilyenkor.

Orbán Zoltán arra is kitért, mit csináljunk, ha teknőst találunk vagy látunk az úton. Elsősorban azt kell megfigyelni, hogy melyik irányból merrefelé megy, hol áll ki a feje, és abba az irányba vigyük, amerre néz. Érdemes az úttól néhány tíz méterre beljebb tenni, de lehetőleg ne árnyékos, csalános, sűrűbb növényzetű területre, mert onnan nehezen vergődik ki. Az a legjobb, ha nyíltabb, egyenes talajú, füves helyre tesszük.

A felnőtt teknősöket semmiképpen ne vigyük vissza a vízhez, ha nem arra tartanak, mert ezzel nemhogy segítenénk rajtuk, hanem inkább megnehezítjük a dolgukat, hiszen ebben az esetben kezdhetik elölről az utat.

A szóvivő hozzátette: ha a teknősnek a feje a víz felé áll, akkor már visszafelé megy a nőstény, és akkor viszont nyugodtan elvihetjük a víz irányába vagy egészen a partig.

A teknősök vonulásuk során kertekbe is betévedhetnek, ahol akár kutyákkal is találkozhatnak. Ebben az esetben, ha lehet, a teknőst ne zavarjuk, inkább a kutyát zárjuk be egy rövid időre, amíg a teknős átkelve a kerten folytatja az útját.

Előfordulhat az is, hogy az utunkba került mocsári teknős nem is mocsári teknős. Orbán Zoltán elmondta: sajnos Magyarországon folyamatosan nő az idegenhonos vízi teknősfajok száma. Ennek elsősorban az az oka, hogy

sok felelőtlen állattartó elengedte a megnőtt, sisakméretűvé fejlődött teknősét, és ezek az állatok hamar elszaporodnak.

Csakhogy így kiszorítják az egyetlen őshonos vízi teknősfajunkat, a mocsári teknőst. Ha idegenhonos teknősfajokkal találkozunk, akkor el kell vinni a legközelebbi állatkertbe, ahol befogadják őket és megfelelő körülményeket biztosítva számukra gondoskodnak róluk, figyelve arra, hogy ne kerülhessenek ki a természetes vizekbe.

Az észleléseket rögzíthetjük az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés Program honlapján vagy okostelefonos alkalmazáson keresztül. Itt a hüllők között megtaláljuk a leggyakoribb idegenhonos teknős fajokat, mint például a vörösfülű ékszerteknős vagy a hieroglifás ékszerteknős. Orbán Zoltán figyelmeztetett: utóbbi fajok behozatala és az állatkereskedésekben való árusítása már több mint tíz éve tilos Magyarországon, éppen azért, hogy ne juthassanak később a vizekhez.

Az MME azt kéri, hogy az autóval, kerékpárral közlekedők ebben az időszakban fokozottan figyeljenek az utakon áthaladó vagy éppen ott napfürdőző állatokra, így a teknősök mellett a kígyókra, gyíkokra, sünökre is. Ha tehetik, segítsék át őket az úton.

A cikk alapjául szolgáló interjút Herczeg Zsolt készítette.