Korábban gyakran hangzott el a kérdés, hogy mi szükség van Budapesten még egy koncertteremre. A válasz egyszerű: a Magyar Zene Háza hármas – múzeumi, előadóművészeti és oktatási-ismeretterjesztési – feladatának csupán egyik szelete lesz az, hogy koncerteknek adjon otthont – hangsúlyozta Batta András.

A ház ugyanis zenei beavató, ismeretterjesztő intézményként nyílik meg, legfőbb hivatása lesz a gyerekeket, a diákokat, a családokat és azokat a felnőtteket megszólítani, akik szívesen ismerkednének meg mélyebben a zene világával. A Magyar Zene Háza tevékenységének lényege a szórakoztatva tanítás – emelte ki.

Batta András elmondása szerint a Városliget közepén, barnamezős beruházásban felépült intézmény hármas funkciója térben is jól elválik:

• a koncerttermek a park szintjén vannak,
• a természetes fényt nem igénylő kiállítóterek a föld alatt épültek meg,
• a zenepedagógiai és kutatási helyiségek pedig az emeleten, a ház szinte lebegő tetőterében találhatók.

„Egyfajta 3V-felosztás jellemzi az épületet: a térszint alatti állandó kiállítás a varázslatok tere, ahol egy mágikus világba csöppen a látogató. A földszinti közösségi és rendezvénytér a valóság tere, hiszen ott találkoznak a látogatók az élőzenével és egymással, de a külvilággal is, mivel a hatalmas, több emelet magas üvegfelületek révén az épületen belül is a Ligetben érezhetik magukat. Az emelet pedig a világosság tere, ott az aranyszínű borítással kibélelt bevilágító fénykutakon keresztül árad be a fény. A diákcsoportok innen indulnak majd a Varázstérbe is felfedezni a kiállítást” – mutatta be az épületet az ügyvezető.

Batta András elmondta, a világhírű japán építész, Fudzsimoto Szu által tervezett épületen már az utolsó simításokat végzik a jövő év eleji megnyitás előtt:

gyakorlatilag készen van mindkét koncertterem, most a Varázstérben zajlik a legnagyobb munka.

Jelenleg a hangdizájnt megalkotó német cég csapata szereli be a hangérzékelőket a kiállításba és a Hangdómba is most kerülnek be a technikai berendezések.

Elkezdődött az installációk beépítése is. Helyén áll már például a Kódexkapu, amely a gregorián világába vezet be, valamint a népi és egyházi jeles napokat párhuzamba állító, forgó Évkerék is.

A Hangdimenziók – Zenei utazások térben és időben címet viselő állandó kiállítás olyan, mint egy labirintus. A látogatók felteszik a fejhallgatót, és attól kezdve elmerülhetnek a zenében: sétájuk során csaknem háromszáz zenei részletet hallgathatnak meg az elmúlt két évezredből, kiváló hangminőségben – közölte az ügyvezető.

Mint elmondta, a közönség az európai és magyar zenetörténeten sétál végig hét élményponton át, egyfajta virtuális valóságba csöppenve. Az utazás a mágiával, a zene születésével kezdődik, ahol egy erdőbe lép be a látogató, majd a népzenei tér következik, amely bemutatja, hogy a falusi életnek mennyire szerves része volt a zene a bölcsődaloktól a siratódalokig.

A következő rész a szertartásoké, ott templombelsőkön át vezet az út a gregoriántól a többszólamúság fejlődéséig, majd következik az opera születését bemutató egység, amely a szenvedély és a szenvedés zenei kifejezését járja körül. A kiállítás bemutatja a 18. századi Európa nagy uralkodói rezidenciának kimagasló zenei életét, és külön tér szól a nagy klasszikusokról, Bachról, Haydnról, Mozartról és Beethovenről is.

Utána következik a "magyar fejezet", amely kiemelten mutatja be a magyar nemzeti opera létrejöttét Erkel Ferenccel és ahol Lisztet is lehet hallani zongorázni, majd a Fonográftól a felhőig című egység a 20. századon végigvonuló hangtechnikai fejlődés mentén jut el a máig. Ebbe belefér Bartók és Kodály, az avantgárd kísérleti zeneszerzők, a filmzene, majd a könnyűzene megannyi árnyalata.

"Az út végén aztán beérünk egy másik erdőbe, amely a bennünket körülvevő összes zene erdeje, hiszen ma szinte bármilyen zenét bárhol meg tudunk hallgatni" – mondta Batta András.

Mint kiemelte, a kiállítás interaktív módon, téralapú fejhallgatók segítségével járható végig. Az audiovizuális élményekhez társul egy kreatív hangtér is, ahol nemcsak hagyományos hangszerek próbálhatók ki, hanem különböző „zenei játékszerekkel” olyanok is tanulmányozhatják a hangmagasságokat, hangszíneket és a ritmust, akiknek nincs hangszeres tapasztalata. Ráadásul a Magyar Zene Háza mellett épül egy zenei játszótér is, ahol szintén sok zenés játék helyet kap majd.

Batta András kiemelte a kiállításban helyet kapó Hangdómot, hasonló szerkezet ugyanis állandó működéssel, ilyen méretben nincs még egy a világon. A kupolához vagy haranghoz hasonlítható formájú Hangdóm belső felületére 360 fokban nyolc projektorral lehet vetíteni, a tökéletes hanghatásért pedig harmincegy hangszóró felel. A látvány és a szinte fizikailag érezhető hangzás egyszerre ad különleges élményt – mondta el.

Az állandó kiállítás mellett a közönséget időszaki tárlatok is várják majd; az első tavasszal nyílik és a magyar könnyűzene történetét dolgozza fel 1957-től a rendszerváltásig.

Elkészült már a földszinti rendezvénytér első félévi koncertprogramja is, és a házban a gyerekprogramoktól a szabadegyetemig sok ismeretterjesztő program koncepciója, amelyet szintén az interaktivitás, és persze sok élőzene jellemez majd – mondta el Batta András.