„Több mint hét évtizedes civilizációs szakadás után ismét kézzelfogható valóságában találkozhatunk múltunk egyedülálló értékével, amelyet most visszaadhatunk az embereknek” – mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a helyszínen. A terem megnyitását egy kapcsolódó kiállítás kíséri.

A tárcavezető kitért arra, hogy jól halad a Vár történeti rekonstrukciója, ezt a Palotanegyed régi fényüket eddig visszanyert épületei, a Várkert Bazár, a Főőrség és a Lovarda épülete vagy a Karmelita kolostor is bizonyította.

Mint felidézte, a Szent István-terem elkészítésében annak idején a magyar iparművészet legnagyobb alakjai – Zsolnay, Thék, a Haas Fülöp és Fiai vállalat vagy a Neuschlosz testvérek – vettek részt, és most egy elkötelezett csapat hatalmas munkával tudta újraalkotni az egykori berendezést.

Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős kormánybiztos kiemelte: az 1902-ben elkészült Szent István-terem – a déli összekötő szárny részeként – a második világháború pusztítása során teljesen kiégett, a háború utáni kommunista érában pedig a terem helyreállítására esély sem volt. Hozzátette: az anno a párizsi világkiállításon díjakat nyert terem korhű mását sikerült felépíteni a Nemzeti Hauszmann Program keretében, a virágzó magyar iparművészet segítségével.

„Számomra ez a terem azt üzeni, hogy

a magyar tehetséget nem lehet befalazni.

Rekonstrukciója kis lépés a teljes Palota helyreállításában, de a tapasztalatszerzés kiváló terepe volt, ezután sokkal bátrabban fordulhatunk rá a teljes Budavári Palota, a Citadella és a Visegrádi Vár évtizedes távlatokba nyúló felújítására” – fogalmazott a kormánybiztos.

A Szent István-terem újratervezője Angyal Tibor építész, a művészeti szakértő Rostás Tibor művészettörténész volt. Utóbbi elmondta: a rekonstrukciót segítette, hogy a terem a legjobban dokumentált tér az egész Királyi Palotában. „Rendelkezésre álltak archív fotók és tervrészletek, előkerült egy látványterv-sorozat és megmaradtak darabok”. Angyal Tibor azt emelte ki, hogy a hat éven át zajló munkálatok során a legnagyobb segítséget a régi fényképek jelentették.

Az államalapító Szent István királyról elnevezett terem a magyar iparművészet kiemelkedő teljesítménye volt a 19–20. század fordulóján. A dualizmus korának meghatározó magyar építésze, Hauszmann Alajos a magyar iparosmesterek legjobbjait gyűjtötte maga köré, hogy együtt alkossák meg a termet, melynek

berendezése 1900-ban a párizsi világkiállításon elnyerte a zsűri nagydíját.

1916 decemberében IV. Károly, az utolsó magyar király megkoronázására innen indult a Szent Korona a Mátyás-templomba.

Az újjáépítésben részt vevő hazai mesterek éveken át dolgoztak a berendezés kialakításán. Újra elkészültek a falakat díszítő Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázoló Zsolnay-pirogránit képek, a terem központi helyét elfoglaló kandalló és a tetejére kerülő Szent István-mellszobor, az intarziás parketta, a fém- és ötvösmunkák, az egyedi bútorok és függönyök, és a terem falát burkoló díszes borítás. A hiteles rekonstrukció érdekében mára már eltűnőben lévő mesterségek képviselői vettek részt az alkotásban:

Pécstől Pápáig hét szakma kiválósága, országszerte mintegy húsz műhelyben több száz szakember dolgozott az eredetivel megegyező rekonstrukción.

A Szent István-teremhez egy különleges kiállításon keresztül vezet az út a Budavári Palota déli összekötő szárnyának első emeletén. A Szent István-terem - A Budavári Palota csodája című tárlat kurátora Gulyás Gábor esztéta, a teremhez kapcsolódó installációt Havadtőy Sámuel képzőművész alkotta meg.

Gulyás Gábor a szerdai tárlatvezetésen szólt arról, hogy szenzációnak számít Aba-Novák Vilmos festménye, amelynek létezéséről a művészettörténet tudott, de kiállításon mostanáig nem volt látható. Az 1936-ban készült munka azt a pillanatot jeleníti meg, amikor Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának.

Festmény, grafika, szobrászati plasztika, installáció és kisfilm mellett kiállítják Szent István 1635-ben Rómában készült nagy hermáját is, melynek különleges talapzatát a korszak legnagyobb szobrásza, Giovanni Lorenzo Bernini készítette. A világ egyik legnagyobb hermáját megalkotása óta a zágrábi egyházmegye székesegyházában őrzik, Budapesten először látható.

Havadtőy Sámuel világhírű képzőművész kifejezetten erre a helyszínre alkotta meg azt a tíz kapura épülő installációt, amely Szent István király Imre herceghez írt intelmeinek csaknem ezeréves szövegén alapul. Az alkotás része egy kisfilm is, amelyben a magyar kulturális élet ikonjai szintén a mű tíz fejezetéből mondanak el egy-egy hozzájuk közel álló mondatot.

„Az ajtók használata vallási szimbólum, színük, a kék egyházi szín, megalkotásuknál a legjobb magyar ékszerészek, bronzöntők, asztalosok segítségét vettem igénybe” – mondta Havadtőy Sámuel.