A bátai tájházban helyi díszítők mutatják be a hagyományos motívumokat, de más települések alkotóit is várják a fesztiválra - mondta Lehel Péterné, a rendező Bátai Tájházért és Népi Kultúráért Alapítvány elnöke, aki maga is művelője a népi mesterségnek.

A tojásíró foglalkozások mellett színpadi programok, kiállítás várja a közönséget. A fellépő néptáncegyüttesek között szerepel a Kóka és a bátai Sárköz Néptáncegyüttes, a szintén helyi Vadvirág cigány hagyományőrző tánccsoport, továbbá két bátai tamburazenekar előadása is hallható. A tájházban a hagyományok átadásában tevékeny, nemrég elhunyt kézműves, Jánosi Jánosné Bocz Erzsébet szőtteseit, hímzéseit tekinthetik meg az érdeklődők.

A tojásírás hagyománya a sárközi falvak közül Bátán, a katolikusok között maradt fenn, jelenleg Lehel Péterné mellett Lukács Józsefné készít tradicionális módon hímes tojásokat. Andrásfalvi Bertalan néprajzkutató leírása szerint a bátai húsvéti tojást viasszal írják, így több színt tudnak rávinni. A tojás fehér alapszínét a viasszal lefedve őrzik meg, majd a tojás az ebtejke nevű növény levében kap sárga színt, amit rendszerint piros követ. A mintakincs régies: kötőfékes, récetalpas, létrás, gereblyés, perevirágos, békahátas motívumokat használnak.

A bátai fesztivált rendszerint húsvét után rendezik, amikor a tojásírók időt tudnak szakítani a programokra. Először 2003-ban Vörös Mihályné Ivánka Teréz bátai tojásfestő emléke előtt tisztelegtek a rendezvénnyel.