Infostart.hu
eur:
360.02
usd:
316.57
bux:
144473.37
2026. július 27. hétfő Liliána, Olga

Iráni film készült Mohamed próféta életéről

A teheráni Fádzsr nemzetközi filmfesztiválon mutatják be vasárnap a Mohamed próféta életéről szóló alkotást, az iráni filmgyártás eddigi legnagyobb költségvetésű produkcióját.

A próféta méltóságának védelmében a filmet versenyen kívül vetítik a mustrán.

Irán számos alkalommal bírálta Mohamed nyugati ábrázolását, legutóbb erőteljesen elítélte a párizsi tragikus terrortámadás után megjelent Charlie Hebdo címlaprajzát, amelyen a síró próféta a Je suis Charlie feliratot tartja.

A Mohamed, Isten küldötte (Muhammad, Messenger of God) című életrajzot a fesztivál nyitófilmjeként vetítik le. A produkció rendezője Madzsid Madzsidi több mint öt évig dolgozott az állítólag 30 millió dolláros költségvetéssel készült filmen. A forgatás közben nagyon ügyeltek arra, hogy semmi se szivárogjon ki a produkcióról.

A Te Guardian brit napilap szerint az iráni életrajz a második nagy költségvetésű film, amely valaha Mohamedről született. Az elsőt 1976-ban forgatta Musztafa Akkad Anthony Quinnel. Az üzenet című film nagy vitát gerjesztett annak ellenére, hogy a muszlimok vallási érzékenységre tekintettel a próféta nem jelent meg a filmvásznon.

Madzsidi szerint Akkad filmje nem ábrázolta hitelesen Mohamed életét, mert az csupán a dzsihádot és a háborút mutatta be, és mert "az iszlám képe kard képében" jelenik meg a produkcióban.

Az állami finanszírozású új Mohamed-film egy trilógia első darabja. Születésétől 12 éves koráig követheti a közönség a próféta életét. Az alkotás Mohamed első szíriai útjával ér véget, amikor Bahira, egy keresztény szerzetes megjósolja, hogy egy napon próféta válik belőle.

Irán széles körű nemzetközi forgalmazást szeretne a filmnek, főként az angol és arab nyelvű világban.

A film operatőre a háromszoros Oscar-díjas Vittorio Storaro volt. Kamerája nem mutatja Mohamed arcát a filmvásznon. Storaón kívül, aki teljes stábját hozta magával Olaszországból, az Oscar-díjas Sott E. Anderson is dolgozott a film látványeffektusain. Storaro a MovieMaker című amerikai filmes magazinnak felidézte: azért vállalta a munkát, mert Madzsidi meggyőzte arról, ahogy filmjével a különböző vallású emberek egyesítése a célja. "Ez az emberek méltóságáról szóló történet" - mondta.

A rendező a premier előtt tartott sajtótájékoztatón is kifejtette, hogy filmjével helyes képet akart festeni az iszlámról a világ számára. A muszlin világ siíta és szunnita vallástudósaival is egyeztetett, mielőtt nekilátott volna a munkának.

Mohamed életének egy olyan periódusát választották a filmhez, amelyben nincs eltérés a siíta és a szunnita tudósok és csoportok megítélése között - mesélte Madzsidi. "Azzal a céllal készítettük ezt a filmet, hogy egységet hozzon a muzulmán világba" - fűzte hozzá.

A rendező hangsúlyozta: az volt a célja, hogy a világ végre az iszlám valódi arcát lássa, mivel szerinte "a világ mai felfogása az iszlámról nem egyezik az iszlám szépségével".

Minden elővigyázatosság ellenére a film mégsem kerülte el a vitát: egy egyiptomi egyetem szunnita vallástudósai arra szólították fel Iránt, hogy ne mutassák be a produkciót, Katar pedig bejelentette, hogy válaszul egymilliárd dollárból készít filmet a prófétáról.

Madzsidi azzal védte filmjét, hogy Jézus Krisztusról 250, Mózesről 120, a többi prófétáról legalább 80, Buddháról pedig 40 film szól, miközben Mohamedről eddig egyedül Az üzenet című produkció készült. "Sajnos elmulasztottuk bemutatni a prófétánkat a nyugati világnak. Így az ellenségek megmaradnak ellenségeknek" - mondta.

Miközben a film külföldi fogadtatása bizonytalan, az ország vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah támogatja a produkciót, ami azt jelenti, hogy nyilvánosan kevés tere marad az esetleges kritikának. Az ajatollah 2012 októberében szokatlan módon a film egyik forgatási helyszínére is ellátogatott.

Madzsihi 1997-ben bemutatott A mennyország gyermekei című alkotása az első iráni film volt, amely Oscar-jelölést kapott.

Címlapról ajánljuk
Tudományos élménypark lehet a Planetáriumból

Tudományos élménypark lehet a Planetáriumból

Immár 9 éve van zárva a népligeti Planetárium, amely korábban évente akár 150 ezer látogatót is fogadott. Most a főváros és a kormány is azt vizsgálja, hogy miként lehetne megújítani az épületet és környékét. Kiss László csillagász egy tudományos élményparkot hozna itt létre.

Önállósodik az Alkotmánybíróság, maga választ elnököt mostantól, de csak három évre

Társadalmi egyeztetésre bocsátották: az uniós előírásoknak megfelelően bárki hozzászólhat a törvényjavaslathoz, amelynek a lényege, hogy az alkotmánybírók választanak maguknak vezetőt mostantól, de csak 3 évre. A költségvetési önállóság is visszaáll. A működés is sokkal átláthatóbb lesz, és munkájának tartalma ugyanott jelenik majd meg, ahol az összes magyar jogszabály.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×