A szerzői jog a szerző halála után 70 évig védi az alkotásokat, az oltalom minden esetben december 31.-ig tart - mondta az InfoRádiónak az Artisjus - Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület kommunikációs igazgatója.

Tóth Péter Benjámin hozzátette: a szerzői jog nem örökké védi a műveket, hanem van egy védelmi idő, amelyet az elmúlt évszázadban többször is módosítottak, általában kibővítettek. Egész Európában egységes a szabályozás, ami azt jelenti, hogy a szerző életében és halála után 70 évig védettek a művei.

Rejtő Jenő 1943. január elsején halt meg, ezért a műveit 2014-től már nem védi a szerzői jog - tette hozzá az igazgató. A műveket bárki szabadon felhasználhatja, újból kiadhatja könyvben, felteheti az internetre, megfilmesítheti, megzenésítheti. Egyetlen dolgot nem lehet megtenni: senki nem mondhatja azt, hogy ő jegyzi az alkotásokat, senki nem állíthatja, hogy ő írta volna Senki Alfonz vagy Fülig Jimmy kalandjait. Vagyis egyetlen jog éli túl a védelmi időt, a szerző névjoga"- magyarázta Tóth Péter Benjámin.

Az Artisjus kommunikációs igazgatója ugyanakkor úgy véli: a Rejtő-művek szerzői jogának megszűnése nem rengeti majd meg a könyvpiacot. Az átlag-olvasó nagyon keveset érzékel majd a változásból. A szerzői jognak ugyanis eleve nem az a célja, hogy lelakatolja a műveket, hanem az, hogy működjön a művek kereskedelmi forgalma és szerző illetve az örökösök is tudjanak ebből részesülni. Tehát nem valószínűsíthető az, hogy több könyvkiadó is egymással versengve dob majd nagyon olcsó könyveket piacra - tette hozzá Tóth Péter Benjámin.

Ugyanakkor az internet megjelenése komoly változás ebből a szempontból is - véli az igazgató. Míg egy könyvkiadó számára nem üzlet beszállni egy olyan versenybe, hogy "ki tud olcsóbban kiadni Rejtőt", addig egy olyan közszolgálati szereplő, mint a Magyar Elektronikus Könyvtár most valóban elérhetővé teszi a lejárt műveket.

Az 1943-ban elhunyt magyar művészek közül Rejtő Jenő a legismertebb, de a listán található még mások mellett Bálint György, Harsányi Zsolt, Hegedüs Gyula írók vagy Huber Gyula nótaszerző is. Mostantól az ő műveik is szabadon, a jogutódok engedélye nélkül felhasználhatóak.

Nemzetközi viszonylatban Szergej Rahmanyinov a legismertebb, 1943-ban elhunyt alkotó, mivel azonban Oroszországban csak 50 évig védettek a művek, mindössze az utolsó hat műve állt jogi védelem alatt 2013. december 31-ig.