Az elmúlást, a halál megélésének állapotát ragadja meg az Asagao című, hegedűvel, csellóval és brácsával kísért táncelőadás.

Japán búcsúversek, vagyis a jisei elnevezésű rövid költemények ihlették a bemutatót, ahogy Márkos Albert csellóművész és zeneszerző az InfoRádiónak elmondta: nem színpadi halált mutatnak be teátrális formában a zenészek és táncosok, hanem a búcsúversek szellemiségét követi az előadás. "A szamurájok, zen szerzetesek és haiku költűk számára - akik haláluk előtt ezeket a verseket írták - az volt a legfontosabb, hogy a vég pillanatában tiszta és teljes tudatuknál legyenek és az elmúlást tapasztalják meg, amennyire csak lehet. A jisei műfaj ihletésére mi is ezt az állapotot próbáljuk megidézni az előadásban."

A versben leírt hangokat utánozza a zenészek játéka. A színpadon pedig fehér papírvirágok jelenítik meg az előadás témáját és a mű címének szimbolikáját. Az Asagao ugyanis magyarul Hajnalka Virágot jelent, ez egy kúszónövény, amely augusztus táján virágzik különböző színekben. Virága hajnalban nyílik és még aznap elhervad, innen a japán neve: reggeli arc. Mivel virágai ilyen rövid életűek, ezért e növény a mulandóság szimbóluma.

"Ó, asagao -
az el nem múló után
sóvárgok én is" - írta búcsúversében a címadó jisei szerzője Shohi, aki 1750-ben, a nyolcadik hónap tizennegyedik napján, 79 évesen halt meg.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem berkein belül működő Szkéné Színházban szerdán és csütörtökön megtekinthető előadás neves művészek közreműködésével készült. Márkos Albert Kolozsváron végezte klasszikus zenei tanulmányait. Improvizatív, kortárs, alkalmazott és kísérleti zenével foglalkozik. Jelenleg a W.H. (Shakespeare Sonnets and Songs) és budbudās vezetője, valamint több különböző zenét játszó zenekar tagja. Mezei Szilárd Szabadkán végezte a hegedű szakot és a Zágrábi Zeneakadémián zeneszerzést hallgatott, ezúttal azonban brácsán játszik majd az előadásban. A hegedűs pedig a többszörösen Színikritikusok-díjával kitűntetett színházi zeneszerző, Kovács Márton.

A táncosok: Dézsi Kata kortárstáncos és fénytervező, Gemza Péter Nagy József világhírű társulatának a meghatározó tagja. És nem utolsó sorban a japán színész, táncos, koreográfus Ishii Junya, aki Yokohamában és Londonban él és a világ számos táján dolgozott már, Magyarországon pedig visszatérő vendégművész.