A japán harcművészet - a budó - több évszázados történelmi és filozófiai fejlődés során jutott el azokig a kifejezési formákig, amelyek a 20. században világszerte széles körben népszerűvé váltak.

Ezt a fejlődéstörténetet a 8. századtól a 19. századig követi nyomon a Néprajzi Múzeumnak a Japán Alapítvánnyal közösen létrehozott tárlata, amely a test és a lélek összhangjából építkező pusztakezes és fegyveres harcművészeti formák változásának főbb állomásait, valamint a fegyveres harc legfontosabb eszközeit mutatja be.

A kiállításon látható korabeli tárgyak és reprodukcióik között szamuráj kardok és páncélok, lándzsák, íjak, harci sarlók és legyezők is láthatók többek között, de betekintést enged a különböző technikákhoz kapcsolódó filozófiák kialakulásába is.

A történeti áttekintés mellett a tárlat bemutatja a tradicionális harcművészetekből mára kifejlődött népszerű küzdősportokat is, köztük a kendót, az aikidót, a karatét, judót és a szumót.

A kiállítás zárásához a Néprajzi Múzeum és a Japán Alapítvány interaktív programokat is szervez, amelynek keretében szeptember 5-én egész nap harcművészeti bemutatók, játszóház és az első magyar japándob-együttes, a Kiokito Taiko koncertje várja az érdeklődőket.

A tárlat a japán-magyar jubileumi év keretében jött létre, amellyel 2009-ben a Magyarország és Japán közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 140., és újrafelvételének 50. évfordulójáról emlékszik meg a két ország.