Infostart.hu
eur:
360.25
usd:
308.87
bux:
150790.33
2026. augusztus 26. szerda Izsó

Hazajön a sárospataki könyvtár

Az orosz alsóház pénteken végleg jóváhagyta a sárospataki református kollégium könyvtárából származó kötetek visszaadását. Orosz állítás szerint a könyveket a németek hurcolták el, majd a szovjet csapatok Berlin közelében találtak rájuk.

A 450 tagú dumában 345 képviselő szavazta meg harmadik olvasatban is az 1945-ben a Szovjetunióba vitt könyvritkaságok, köztük ősnyomtatványok visszaadásáról szóló törvénytervezetet, míg 53 honatya, ellenezte; tartózkodás nem volt.

A második világháború végén a sárospataki könyvtár 172 olyan kötete tűnt el, amelyet budapesti bankokban őriztek. Orosz álláspont szerint a visszavonuló németek hurcolták el a köteteket, majd szovjet csapatok Berlintől északra rájuk bukkantak, s egy átcsoportosítás nyomán magukkal vitték őket Gorkijba, a mai Nyizsnyij Novgorodba. Magyar szakértők szerint viszont a szovjetek közvetlenül vitték el a köteteket a budapesti bankokból.

A törvény még a felsőház áldására szorul, majd Vlagyimir Putyin elnök aláírásával léphet hatályba. A Nyizsnyij Novgorod-i Lenin Könyvtár már minden előkészületet megtett a kötetek visszaszállítására, hogy az Putyin február végén, március elején esedékes magyarországi látogatására megvalósulhasson.

A most egyetlen képviselői megjegyzés nélkül végleg elfogadott törvénytervezetben nem szerepel a kötetek száma. Az első olvasatban július elején elfogadott szöveg 134 kötet visszaadásáról szólt. A Lenin Könyvtárban azóta még egy kötetet megleltek és besoroltak a hazakerülők közé. Dienes Dénes sárospataki könyvtárigazgató szerint magyar szakemberek az 1990-es években 146 kötetet azonosítottak Nyizsnyij Novgorodban.

A Lenin Könyvtár egyébként a tárolási-gondozási költségek törvényben előírt megtérítése mellett a múlt év végén támogatást kapott a magyar kormánytól a kötetek digitalizálásához is.


Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.26. szerda, 18:00
Szabó Álmos
úszóedző, Illés Fanni, Pap Bianka és Milák Kristóf mestere
Egy európai címke, ami jelentősen megdrágíthatja a magyar szélerőmű-beruházásokat

Egy európai címke, ami jelentősen megdrágíthatja a magyar szélerőmű-beruházásokat

A magyar gazdaság szempontjából is mérföldkő, hogy nyár végéig kiírásra kerülhet a szélerőműveket célzó új hálózati csatlakozási pályázatok első köre. Az ezzel ellentétes hírekkel szemben a szélerőmű-kapacitás bővítése mellett ellátásbiztonsági, energiafüggetlenedési, klímavédelmi és költségmegfontolások is szólnak, de akad a folyamatnak egy olyan, kevéssé tárgyalt vetülete is, amely szintén alapvetően befolyásolja az európai és benne a magyar ipar kilátásait. Európában ugyanis - nem utolsó sorban a nem-szövetséges harmadik országok gyakorlatát látva - az elmúlt években felerősödött és jogszabályi szinten is megjelent az a törekvés, miszerint a hasonló nagy tisztaenergia-programokat lehetőleg európai gyártók technológiáit alkalmazva kell megvalósítani. A vonatkozó uniós szabályozást a közelgő hazai pályázat során is figyelembe kell venni, akkor is, ha ezáltal a költségek és az időigény kevésbé alakul kedvezően.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×