A kétnaposra tervezett uniós csúcsértekezleten a növekvő geopolitikai bizonytalansággal összefüggésben a tagállami vezetők a gazdasággal kapcsolatos kérdésekre, valamint arra fektetik majd a hangsúlyt, hogy az Európai Unió miként reagálhat az európai versenyképességet érintő kihívásokra, beleértve az emelkedő energiaárakat is.

A tagországok állam-, illetve kormányfői várhatóan iránymutatást adnak az Európai Bizottságnak a magas energiaárak hatásának enyhítését, ezáltal pedig a lakosság és a vállalkozások védelmét szolgáló célzott és ideiglenes rövid távú intézkedéseket illetően. Ezenfelül megbeszélést folytatnak majd az Európa fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének csökkentésére vonatkozó hosszú távú stratégiáról, valamint arról, hogy miként lehetne csökkenteni az európai ipart érintő globális makrogazdasági egyensúlyhiányokat. Az energiapiaci bizonytalanságok és a közel-keleti feszültségek árakra gyakorolt hatásait is értékelik.

A versenyképesség kérdése szorosan összefonódik a következő uniós költségvetés vitájával. Tanácskozásuk során a tagállami vezetők olyan pénzügyi keretet igyekeznek kialakítani, amely támogatja a versenyképes üzleti környezet kialakítását és a technológiai innovációt, valamint az uniós ambíciókat megfelelő finanszírozással párosítja.

Ukrajnával kapcsolatban a tagállami vezetők megbeszélést folytatnak az országnak nyújtani tervezett további uniós támogatásról, többek között arról, hogy infrastruktúrájának milyen szükségletei vannak a tél beállta előtt.

Az EU bővítésével összefüggésben a vezetők számba veszik majd az Ukrajna által az uniós csatlakozás terén elért eredményeket is. A vezetők megvitatják azokat a belső reformokat, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a kibővített unió működőképes maradjon. Ez kapcsolódik az Európai Bizottság által nemrégiben bemutatott új reformtervekhez, melyek célja a csatlakozási folyamat felgyorsítása és a döntéshozatal hatékonyabbá tétele, például a minősített többségi szavazás kiterjesztése révén bizonyos bővítési lépéseknél.

A vezetők megbeszélést folytatnak majd Oroszországról és a neki tulajdonított hibrid támadásokról. Áttekintik majd az EU védelmi készültségi menetrendje terén elért eredményeket, és megvitatják, hogy miként lehet fenntartani a lendületet és felgyorsítani a munkát, a többi között a kritikus katonai képességhiányok kezelését illetően.

A tagállami vezetők megvitatják majd a legújabb közel-keleti fejleményeket is, egyebek mellett a hajózás szabadságával és a tengeri védelemmel kapcsolatban a globális ellátási láncok, különösen az energia, a műtrágyák és az élelmiszerek szempontjából.

Vita várható a migráció kérdéséről, amelynek középpontjában az uniós külső határok védelmének megerősítése, a válságkezelési eszközök fokozása és a hatékonyabb kitoloncolási eljárások állnak. Napirenden szerepel az uniós maradásra jogosulatlan menedékkérők gyorsabb és hatékonyabb kitoloncolása és a kiutasítást elutasítók szankcionálása.

Kiemelt téma a felkészülés az olyan hibrid fenyegetésekre és válsághelyzetekre, amikor unión kívüli országok politikai nyomásgyakorlásra használják a migrációs áramlatokat az EU destabilizálására. A tagállami vezetők várhatóan első ízben rögzítik majd a tanácskozás zárónyilatkozatában, hogy az embercsempészek is eszközként használhatják a migránsokat az európai határok és országok gyengítésére. Ezzel összefüggésben tárgyalnak majd az uniós határ- és partvédelmi ügynökség, a Frontex hatásköreinek bővítéséről és a kiterjesztett határőrizetről is.