Rendkívül meglepőnek tartja Nagy László Tibor, az Országos Kriminológiai Intézet bűnözéskutatási és elemzési osztályvezetője, hogy az Egyesült Államokban döntés született egy nyilvános kivégzésről, bár tudomása szerint Donald Trump elnök erre még nem bólintott rá, mérlegeli a körülményeket.

„90 éve nem volt az Egyesült Államokban nyilvános kivégzés; az ilyen egyébként

a modern, civilizáltnak gondolt világunkban a nemzetközi jogi normák szerint az emberi jogok súlyos megsértésének minősül, a világ szinte minden országában teljesen eltűntek.

Néhány kivételt lehet említeni, olyan országokat, amelyek nem tekinthetők legnagyobb jóindulattal sem demokráciáknak, mint például Irán, Szaúd-Arábia, Észak-Korea vagy Szomália” – rögzítette a szakértő.

Hogy miért merült fel ennek az ötlete most Amerikában, arról úgy vélekedett, egy totális politikai kontroll logikája állhat a háttérben, és mint mindig a nyilvános kivégzéseknél,

1. az elrettentés és
2. a tömegek megtorlás iránti vágyának a kielégítése

a cél.

„Ugyanakkor a hatások nem egyértelműek, sőt a kutatások azt bizonyították: lehetséges, hogy rövid távon erősít bizonyos rendszereket, hosszabb távon viszont mindenképpen aláássa az állam moralitását, és itt valójában a tömegek gyakran nem is elrettentést éreznek, hanem inkább kárörömet, bosszúvágyat, esetleg épp ellenkezőleg, sajnálják az elítéltet” – latolgatta Nagy László Tibor.

Az elmúlt 90 évben azért jó pár kivégzés volt az Egyesült Államokban, adódik a kérdés, miért pont most érezte úgy az állam, hogy ezt nyilvánosan közvetítenie kell. Ezzel kapcsolatban Nidal Hasan történetére terelte a szót: az Egyesült Államokban született 1970-ben, és a hadseregben szolgált pszichiáterként, palesztin származású, muszlim hitben nevelkedett. „Azt mondta, hogy meg akarták akadályozni, hogy amerikai katonák Afganisztánba menjenek muszlimokat ölni. Ő ezt a tárgyaláson ki is jelentette, hogy átállt a másik oldalra.”

A nyilvános kivégzéssel és az élő közvetítéssel a Pentagon és Pete Hegseth miniszter szerinte egyértelműen radikális üzenetet akar küldeni a terrorizmus és a hadseregen belüli árulás ellen, márpedig Nidal Hasant egyértelműen árulónak tekintik. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy Nidal Hasan ideológiai okokból követte el a cselekményét, és ilyen esetekben rendkívül kontraproduktív tud lenni egy nyilvános kivégzés.

„Gondoljunk csak a korai keresztényekre, akiket népünnepélyek során az amfiteátrumokban végeztek ki, a történtek ugyanakkor nem elrettentést okozott, hanem megerősítette a vallás elterjedését, tehát

mártírokat képeznek ilyen esetekben az elítéltekből,

és Nidal Hasannál is könnyen előfordulhat, hogy a hasonló gondolkodású emberek így tekintenek rá, és az ő célja is pont ez” – mutatott rá.

Hasonlóra talán Románia népe emlékezhet, amikor Nicolae Ceausescut és feleségét végezték ki nyilvánosan a rendszerváltozás előtt, de mint Nagy László Tibor rámutatott, a házaspár kivégzése annyiban volt más megoldású, hogy egy korszak lezárását jelentette, ettől függetlenül brutális volt, morálisan pedig nem tesz jót az ilyen az emberek személyiségének, még ha egy tabula rasát is jelentett a társadalom számára.

De hogyan tudja egy néző feldolgozni, ha ilyet lát; egy emberi élet kioltását? A szakértő szerint biztos, hogy vannak olyanok – ha erre sor kerül egyáltalán –, akik egyetértenek egy ilyen kivégzés közvetítésével, de hosszabb távon semmiképp sem gyakorol ez a személyiségre, a pszichére kedvező hatást.

„Még ha egy tömeggyilkosról van is szó, akkor is az emberi életet devalválják az ilyen cselekmények. Emögött pusztán egy egyértelmű olyan meggondolás állhat, hogy az állam erős és mindent kontrollál, azt akarja bizonyítani, hogy a legerősebb, legdrasztikusabb eszközökkel is fellép az ilyen cselekményekkel szemben” – magyarázta Nagy László Tibor.

A cikk Barkóczi Bence interjúja alapján készült.