Infostart.hu
eur:
364.32
usd:
311.55
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel
Csoportképhez sorakoznak fel a NATO-tagországok állam-, illetve kormányfõi találkozójának résztvevõi Ankarában a NATO-csúcstalálkozó második napján, 2026. július 8-án. Második sorban középen Magyar Péter miniszterelnök. Elsõ sorban Donald Trump amerikai elnök (j3) és Mark Rutte NATO-fõtitkár.
Nyitókép: MTI/EPA/Georgi Licovszki

NATO-csúcs: 70 milliárd dollárt kap Ukrajna az elfogadott zárónyilatkozat szerint

A NATO-tagállamok szilárdan kiálltak az 5-ös cikkely szerinti kollektív védelem elve és Ukrajna további támogatása mellett ankarai csúcstalálkozójuk szerdán közzétett zárónyilatkozatában.

A Donald Trump amerikai elnök által is támogatott szöveg szerint az európai tagországok és Kanada is nagyobb felelősséget vállal a közös védelmi erőfeszítésekben.

A NATO-tagállamok ígéretet tettek, hogy az idén legalább 70 milliárd euróval támogatják Ukrajnát,

amit felszerelések mellett kiképzésre és egyéb támogatásokra költhetnek. Jövőre legalább ugyanezen a szinten kívánják tartani a kijevi vezetésnek szánt katonai segélyezést.

Új védelmiipari szerződéseket is bejelentettek több mint 50 milliárd dollár értékben.

Donald Trump korábban

  • ismételten kétségbe vonta a NATO-szerződés szerinti kollektív védelmi kötelezettséget.
  • Az ankarai csúcson is nyilvánosan bírálta az európai NATO-partnereket,
  • a kereskedelem teljes leállítását jelentette be Spanyolországgal, amely elutasította, hogy az európai országok jelentősen növeljék katonai kiadásaikat saját védelmük finanszírozása érdekében.
  • Az amerikai elnök továbbá megerősítette azt, hogy az Egyesült Államoknak meg akarja szerezni Grönlandot.

Mark Rutte: egység van

Mark Rutte NATO-főtitkár a szervezet ankarai csúcstalálkozóján szerdán kijelentette, hogy a vezetők az egység iránti erős érzékről tettek tanúbizonyságot, miután Donald Trump amerikai elnök zavart keltett a tanácskozáson, elrendelve, hogy az Egyesült Államok szakítsa meg a kereskedelmi kapcsolatokat Spanyolországgal, és ismételten hangoztatta igényét Grönlandra.

Mark Rutte bejelentette, hogy a szövetségesek 27 milliárd eurót (9 664,38 milliárd forintot) fektetnek üzemanyag-tároló létesítményekbe, hogy erősítsék az észak-atlanti szövetség ellátási láncát. "A szövetségesek történelmi lépést tesznek a NATO ellátási láncának erősítésével annak biztosítására, hogy az erőinknek meglegyen a háborús készültséghez szükséges energiaellátásuk" - mondta a főtitkár a csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatón.

Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×