Az ankarai NATO-csúcstalálkozó utolsó napján Donald Trump amerikai elnök érzelmei bejárták a skálát. Reggel azzal kezdte a napot, hogy keményen nekiment a szövetségeseknek, amiért nem vállaltak nagyobb szerepet, illetve nem engedték bázisaik használatát az Irán elleni akcióhoz. Továbbá megjegyezte, hogy Amerika még mindig aránytalanul nagy pénzeket költ Európa védelmére.

Apropó, Irán: Trump a csúcson közölte, hogy összeomlott a tűzszünet. Szerinte Irán hajókat támad a Hormuzi-szorosban, ezért ígéretéhez híven csütörtökre virradó éjszaka további iráni célpontokat bombázott az amerikai haderő.

A NATO-csúcsra visszatérve Trump kipécézte Spanyolországot (amely szintén megtiltotta területe használatát az Irán elleni művelethez). Az elnök bírálta Madridot, mert az nem teljesíti a NATO új védelmi kiadási célját, amely immár a GDP 5 százaléka. Még azt is kilátásba helyezte, hogy leállítja a kereskedelmet az általa „bukott ügynek” nevezett országgal.

A hangnem azonban később érezhetően megváltozott. A NATO-vezetők zárt ülésén Trump már a szövetség egységét hangsúlyozta, és azt mondta: az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett a NATO mellett.

Záró sajtótájékoztatóján pedig úgy fogalmazott: a tanácskozást a szeretet és az összetartás légköre jellemezte, és szerinte „nagyon sok egység volt”. Az európai védelmi kiadások ostorozása után már arról beszélt, hogy azok „hatalmas előrelépést értek el”. Majd kifejtette, hogy az Egyesült Államok drámai mértékben növeli majd a fegyvergyártást. „Az európai szövetségesek amerikai fegyvereket akarnak, „mert azok működnek” – mondta.

A csúcstalálkozó zárónyilatkozatában a harminckét tagállam ismét megerősítette elkötelezettségét a NATO alapját jelentő ötödik cikkely mellett, amely szerint egy tagállam elleni támadás valamennyi szövetséges elleni támadásnak minősül. Az amerikai elnök korábban lebegtette, hogy a balti államok vagy Lengyelország elleni orosz támadás esetén részt vállalna-e a közös védelemből. A dokumentum azonban annak megerősítése, hogy igenis vállalna.

A NATO-tagállamok ígéretet tettek, hogy az idén legalább 70 milliárd euróval támogatják Ukrajnát,
amit felszerelések mellett kiképzésre és egyéb támogatásokra költhetnek. Jövőre legalább ugyanezen a szinten kívánják tartani a kijevi vezetésnek szánt katonai segélyezést. Új védelmiipari szerződéseket is bejelentettek több mint 50 milliárd dollár értékben.

Trump a csúcstalálkozó margóján Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is tárgyalt. A megbeszélés után felvetette annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok engedélyezheti Patriot légvédelmi rakéták amerikai licensz alapján történő ukrajnai gyártását, ami újabb jelentős támogatás lenne Kijev számára.

Bár a NATO vezetése azt szerette volna, hogy a tanácskozás középpontjában az új fegyveripari megállapodások álljanak – amelyek összértéke meghaladja az ötvenmilliárd dollárt –, a figyelem nagy részét végül ismét Donald Trump rapszódikus nyilatkozatai vonták magukra.

A csúcson ugyanakkor tizenkét ország megállapodott nagy hatótávolságú csapásmérő rakéták közös fejlesztéséről is, ami a NATO katonai képességeinek további erősítését szolgálja.