Újabb zárószavazásokkal folytatta munkáját az Országgyűlés, miután elfogadta kedden a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) felállításáról szóló törvényjavaslatot.

Létrejön az országos közlekedésszervező és az országos gördülőállomány-kezelő társaság

A közösségi közlekedés intézményi és működési reformja részeként létrejön az országos közlekedésszervező és az országos gördülőállomány-kezelő társaság; a Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter által benyújtott jogszabályt az Országgyűlés 137 igen, 46 nem szavazattal és hét tartózkodás fogadta el.

• A közlekedésszervező társaság feladata lesz kialakítani a hálózatot, a menetrendet, a tarifarendszert, összehangolni a szolgáltatásokat, és az állam nevében megkötni a szerződéseket a szolgáltatókkal.
• Az országos gördülőállomány-kezelő társaság pedig beszerzi a járműveket a most megnyíló, illetve a későbbiekben rendelkezésre álló uniós forrásokból.

Vitézy Dávid szerint nem privatizáció és nem piacliberalizáció történik, hanem transzparensebbé és magasabb színvonalúvá szeretnék tenni a közszolgáltatások működését.

A cél a vasúti közszolgáltatás fejlesztése, az elmúlt harmincöt év legnagyobb vasúti járműfejlesztési programjának végrehajtása és az uniós források hazahozatala – hangsúlyozta a miniszter.

A miniszter felhatalmazást kap, hogy a két társaság feladatait rendeletben állapítsa meg.

A gördülőállomány-kezelő társaság 100 százalékos állami tulajdonban álló gazdasági társaságként jön létre, a közlekedési és beruházási miniszter tulajdonosi joggyakorlása alatt. A társaság az uniós források terhére beszerzendő vasúti járműflottát az országos közlekedésszervező rendelkezésére bocsátja, amely a személyszállítási közszolgáltatásokra versenyeztetési eljárásokat ír ki.

A gazdák kárenyhítési rendszeréből előlegfizetésre nyílik lehetőség

Az Országgyűlés 190 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény módosítását.

A törvény a károsult mezőgazdasági termelők terheinek enyhítése érdekében megteremti a kárenyhítési rendszerből az előlegfizetés lehetőségét.

A kárenyhítő juttatás előrehozott kifizetése, azaz a kárenyhítési előleg a Kárenyhítési Alapban rendelkezésre álló forrás terhére valósítható meg.

A törvénymódosítás értelmében a kárenyhítési hozzájárulás és a krízisbiztosítási hozzájárulás már nem csak banki átutalással fizethető, hanem online bankkártyás fizetéssel is.

Elfogadta a parlament a vagyonvédelmi hivatal felállításáról szóló javaslatot

A parlament 143 igen és 47 nem szavazattal elfogadta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) felállításáról szóló törvényjavaslatot.

A szöveg benyújtói szerint a közvagyon sérelmével összefüggő cselekmények megelőzése, feltárása és szankcionálása kiemelt közérdek, aminek érvényesítéséhez olyan szervezetre van szükség, ami a közvagyon védelmére irányuló feladatokat egységes szemlélettel és megfelelő hatáskörökkel látja el. Az NVVH a közvagyonnal való jogellenes gazdálkodással összefüggő ügyek feltárása, a bűncselekményből származó vagy azzal összefüggésben a közvagyon köréből kikerült vagyon azonosítása, biztosítása, értékének megóvása és visszaszerzése érdekében jár el – írják.

A Miniszterelnökség egy korábbi közleményben hangsúlyozta, hogy a hivatal minden szükséges költségvetési forrást és jogi felhatalmazást megkap a munkájához,

az NVVH a kormánytól teljesen függetlenül működik majd, beszámolási kötelezettsége csak az Országgyűlés felé lesz.

A szervezet vezetője és négy elnökhelyettese különleges rendőri védelem alatt áll majd, mentelmi joggal, a négy elnökhelyettesből hárman ügyészek lesznek.

A hivatal elnökének éves nyilvános beszámolót kell készítenie a tevékenységéről az Országgyűlésnek.

Az NVVH közvagyonvédelmi kockázatértékelést, közvagyonvédelmi vizsgálatot végezhet, és közvagyonvédelmi felügyelet alá vonást rendelhet el. Emellett munkája során joga van belépni a vizsgálathoz kapcsolódó helyiségekbe, irattárakba, raktárakba, szerverszobákba, átnézhet minden releváns iratot, nyilvántartást, szerződést, elektronikus adatrögzítőt, vizsgálhatja a felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet fizetési számláját és pénzügyi eszközeit, a közvagyon visszaszerzése és védelme érdekében nyomozati és vádképviseleti hatásköröket gyakorolhat, illetve kérheti a rendőrség, az ügyészség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vagy egyéb szerv közreműködését.

A hivatal elnökét és elnökhelyetteseit a törvény hatálybalépésétől számított harminc napon belül választja meg az Országgyűlés.

Uniós pénzek: Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervével összefüggésben fogadott el törvényjavaslatokat az Országgyűlés

Elfogadták a helyreállításai tervben szereplő energetikai vállalásokhoz szükséges törvényjavaslatot

A képviselők 137 igen szavazattal - 38 nem ellenében és 14 tartózkodás mellett - elfogadták a Magyarország helyreállítási és ellenállóképességi tervében szereplő, energetikai tárgyú vállalások teljesítéséhez szükséges törvények módosításáról javaslatot.

A javaslat alapján módosul egyebek mellett a villamos energiáról, a magyar építészetről, a bányászatról és az energiahatékonyságról szóló törvény.

Elfogadták a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot

Az Országgyűlés 137 igen, 41 nem szavazattal és 11 tartózkodás mellett elfogadta a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv, egyes kormányprogrampontok és kormányhatározat végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot.

A megszavazott törvényjavaslat a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben vállalt kötelezettség megvalósítását, ehhez kapcsolódóan a kormányprogramban szereplő vállalások megvalósítását, kormányhatározatban előírt feladatok megvalósítását, Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke jogállásának rendezését, továbbá egyéb és technikai módosítás megvalósítását szolgálja.

Megszüntetik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz tartozó adókedvezményeket, a műemléki projektek adóalapkedvezményét, valamint a kihasználatlanul maradt növekedési adóhitel intézményét.

Kármán András pénzügyminiszter a vitában felidézte:

2023-ban 54 adónem létezett Magyarországon, a Tisza célja ennek egyszerűsítése.

Kivezetik például a bevándorlási különadót, amelyet a bevándorlást támogató szervezeteknek kellett fizetni önbevallás alapján, valamint eltörlik a települési adót és az ebrendészeti hozzájárulást is, amelyeket csak néhány önkormányzat vetett ki.

Megszüntetik a szén-dioxid-kvótaadót és a szén-dioxid tranzakciós díjat is, viszont megduplázzák a levegőterhelési díjat, és tervezik Európa legszigorúbb környezetvédelmi szabályozásának megalkotását.

Meszűnik az egyes kiskereskedelmi vállalatok átalakulására vonatkozó korlátozás, ugyanakkor a kiskereskedelmi adó kulcsai és alapja változatlan marad.

Szintén része a törvénycsomagnak a bizalmi vagyonkezelés szabályozása, ahol a kiskapukat szüntetik meg, illetve a NAV elnök jogállását is rendezik, a pozícióra ki is írtak egy nyilvános pályázatot.

Megszűnik a kriptoeszköz-validálási kötelezettség

Az Országgyűlés 143 igen, 46 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett elfogadta a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást érintő egyes törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló előterjesztést.

A törvény a kriptoeszköz-szolgáltatók validálási kötelezettségét és az ehhez kapcsolódó büntető törvénykönyvi tényállásokat (kriptoeszközzel visszaélés és jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása) helyezi hatályon kívül, az indoklás szerint azért, mert a validálás előírása nincs összhangban az uniós joggal.