Elmondása szerint kezdetben naponta tíz teherautó ment, de mostanra már számuk napi ezerre emelkedett. Kubbadcsi szerint nehézolaj-szállítmányokról van szó.

A tengeri útvonal blokádja miatt a Perzsa-öböl menti országok hónapok óta igyekeznek alternatív útvonalakon eljuttatni az olajat és a kőolajszármazékokat a világpiacra. Ennek érdekében a régióból a Vörös-tenger, illetve a Földközi-tenger felé vezető több régi csővezetéket vesznek igénybe, illetve újak építését is tervezik.

Irak nagymértékben támaszkodik az olajiparra. Rendes körülmények között az exportok az állami bevételek több mint 90 százalékát adják. Törökországgal együtt, amelyen keresztül a csővezetékek haladnak, Szíria is fontos csomóponttá vált. Az Irakból a szomszédos Szírián át vezető szárazföldi útvonal azonban drágább, és logisztikai szempontból bonyolultabb, mint a tengeri út, ráadásul veszélyes is, tekintettel a sofőrök elleni lehetséges merényletekre és rablásokra.

Szíria a csővezetékes szállításban is fontos szerepet játszik. „Nem feltétlenül a Hormuzi-szoros alternatívájaként, hanem a Perzsa-öbölbeli államokból és Irakból a nemzetközi piacokra irányuló energiaellátás fontos tranzitfolyosójaként” – mondta Kubbadcsi. „Nem akarjuk senkitől elvenni ezt a szerepet. Inkább arra törekszünk, hogy helyreállítsuk Szíria természetes szerepét” – tette hozzá.