Az EB csaknem kétezermilliárd eurós hosszú távú büdzsét akar, amit Merz kancellár tarthatatlannak nevezett. „Ezek a csökkentések elkerülhetetlenek, függetlenül attól, hogy milyen eredményeket érünk el az új saját források terén” – húzta alá.

Az Európai Unió költségvetése az egyik legkényesebb kérdés Brüsszelben. Hét évre előre határozzák meg, most a 2028-tól 2034-es időszakról folynak tárgyalások. A hozzájárulásokat túlnyomórészt a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének egy részéből finanszírozzák. Az EU legnagyobb gazdaságaként Németország fizeti a messze a legtöbbet.

Az Európai Bizottság az inflációval kiigazítva (2025-ös árakon) körülbelül 1,76 ezer milliárd eurós büdzsét javasol, amelyet különböző uniós projektekre - például védelmi beszerzésekre, agrárpolitikára, strukturális támogatásokra vagy az Erasmus csereprogramra - szánnak. Merz határozottan elutasította a bizottság javaslatát, valamint egy jelenleg tárgyalás alatt álló, csupán csekély csökkentéseket tartalmazó kompromisszumos javaslatot is.

„Az európai költségvetés ilyen mértékű és nagyságrendű kiterjesztése számunkra nem elviselhetők. A számok nem kiegyensúlyozottak”

– hangsúlyozta Merz.

Július óta Írország tölti be az EU soros elnökségét, és így felelős a költségvetési tárgyalások előmozdításáért. Várható, hogy Írország októberben új kompromisszumos javaslatot terjeszt elő. "Bízom benne, kedves Micheál, hogy önök reális javaslatot fognak előterjeszteni" - húzta alá Merz Írország miniszterelnökéhez intézve szavait.

Németország mellett azonban más olyan országok is egy karcsúbb költségvetés sürgetnek, amelyek többet fizetnek fizetnek be a közösbe, mint amennyit visszakapnak onnan. Ide tartozik Hollandia, Svédország és Dánia is.

Emellett bevételi forrásként szolgálnak az úgynevezett saját források is, amelyek közvetlenül Brüsszelhez folynak be. Ilyenek például a nem európai országokból érkező importárukra kivetett vámok. Az is az EU-tagállamok közötti vita tárgyát képezi, hogy legyenek-e új saját források, és ha igen, milyen formában. Az EB többek között egy olyan illetéket javasol, amelyet olyan nagyvállalatoknak kellene megfizetniük, amelyeknek éves forgalma meghaladja a 100 millió eurót.

Merz elutasította, hogy Montenegró uniós csatlakozását más országokéhoz kössék. „Montenegró megérett arra, hogy csatlakozzon. Minden feltételt messzemenően teljesített” – húzta alá a német kancellár. Hangsúlyozta, hogy a nyugat-balkáni ország csatlakozását nem lehet amiatt halogatni, hogy más államok még nem állnak készen.

„Montenegrónak az évtized végéig az Európai Unió tagjává kell válnia”

– tette hozzá.

Több uniós tagállam is szorgalmazta, hogy Montenegró csatlakozását Szerbia csatlakozásához kössék annak ellenére, hogy Belgrád a feltételek teljesítésében még messze elmarad.