Infostart.hu
eur:
363.26
usd:
312.41
bux:
147542.85
2026. szeptember 8. kedd Adrienn, Mária
N. Rózsa Erzsébet egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában.
Nyitókép: InfoRádió

N. Rózsa Erzsébet az iráni helyzetről: egyre komolyabb nézetkülönbségek vannak az amerikai elnök és alelnök között

Az érintett szereplők inkább tűzszüneti állapotnak tekintik a mostani helyzetet, amely elvezethet akár a békéhez is, de ennek még nagyon sok feltétele van – értékelte az amerikai–iráni keretegyezmény aláírását az InfoRádió Aréna című műsorában a Közel-Kelet-szakértő. Úgy véli, Teherán nem fog megijedni Donald Trump fenyegetőzéseitől és szerinte nem segíti a tárgyalásokat, hogy az amerikai elnök erősen félreérthető kijelentéseket tesz.

Az elmúlt napokban Irán és az Amerikai Egyesült Államok keretegyezményt írt alá a békéről, és elkezdődött egy 60 napos tárgyalási időszak. N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő sok minden más mellett arról is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy az iráni felfogás szerint ez békének számít-e vagy sem. Az egyetemi tanár azt gondolja, az érintett szereplők ezt inkább egyfajta tűzszüneti állapotnak tekintik, amely elvezethet akár a békéhez is, aminek azonban még nagyon sok feltétele van.

A 60 napos időszak egy jó lehetőség arra, hogy a szereplők alaposan megvitassák a felmerülő ügyeket és kérdéseket. N. Rózsa Erzsébet szerint a Donald Trump által kihirdetett két hónapnak elegendő időnek kell lennie arra, hogy elkészüljön egy roadmap (útiterv), illetve kidolgozzák a békemegállapodás részleteit, melynek előkészületei a hétvégén Svájcban kezdődtek el.

Donald Trump az elmúlt egy évben többször is megfogalmazott éles bírálatokat Irán felé, de a szakértő szerint

nem úgy tűnik, hogy Teherán megijedt volna a kemény szavaktól, kijelentésektől.

Bár a fenyegetőzések egyelőre nem késztették komolyabb meghátrálásra Iránt, N. Rózsa Erzsébet szerint a diplomáciai területen voltak mostanában „nagyon durva történések is”. Elsősorban az amerikai oldalról. A legutóbbi egyeztetések során a szemben álló feleket és a közvetítőket a legmagasabb szinten képviselték, hiszen az amerikai delegációt JD Vance alelnök vezette, míg Iránból az elnök és a parlament elnöke jelent meg. A közvetítők részéről pedig katari és pakisztáni vezetők ültek tárgyalóasztalhoz.

Közben pedig Donald Trump a közösségi oldalán felszólította az irániakat a megállapodásra, mert ellenkező esetben, ahogy írta: „nem lesz országotok, ahova visszamenjetek”.

A szakértő szerint ez a megfogalmazás „teljesen félreérthető” volt, amit még úgy is lehetett érteni, hogy magát a delegációt fenyegeti meg az amerikai elnök azzal, hogy ha nem kompromisszumkészek, akkor likvidálják őket. Erre válaszul az iráni delegáció tagjai felálltak, és kimentek a teremből. N. Rózsa Erzsébet az gondolja, leginkább a közvetítők közbenjárásának köszönhető, hogy nem szakadtak meg azonnal a tárgyalások, illetve annak is, hogy az irániak türtőztették magukat, hiszen szemmel láthatóan ők is meg akarnak egyezni.

A Közel-Kelet-szakértő biztos benne, hogy nemcsak Donald Trump elnök, hanem JD Vance alelnök is nagyon keményen fogja képviselni továbbra is az amerikai érdekeket. Az igazán nagy kérdés azonban éppen az lesz, hogy „hol vannak ezek a bizonyos amerikai érdekek”.

Emlékeztetett, hogy az utóbbi időben egyre többet írt a világsajtó is arról, hogy JD Vance az iráni háború kérdésében egyáltalán nem ért egyet Donald Trumppal, de azért maga az alelnök is nagyon kemény nyilatkozatokat tesz. Az éles váltás azonban főleg az amerikai–izraeli kapcsolatok értékelésénél jelenik meg a különböző megnyilvánulásaiban, és ezek sem feltétlenül vágnak egybe Donald Trump véleményével. „Itt nem jó zsaru, rossz zsaru módjára osztották le a szerepeket az elnök és az alelnök között, hanem bizonyos kérdésekben – és most főleg a közel-keleti kérdésekben – nagyon komoly nézetkülönbség van közöttük” – mondta az egyetemi tanár.

A cikk Farkas Dávid interjúja alapján készült. A teljes beszélgetést alább megnézheti, meghallgathatja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
7 millió haláleset évente: láthatatlan veszélyt jelent a levegő, amit belélegzünk

7 millió haláleset évente: láthatatlan veszélyt jelent a levegő, amit belélegzünk

A légszennyezés világszerte évente közel 7 millió idő előtti halálesethez járul hozzá, miközben tízből kilenc embernek a WHO ajánlásainál rosszabb minőségű levegőt kell belélegeznie. Bár a helyzet javult, a legtöbb magyar város továbbra is Európa szennyezettebb feléhez tartozik. Az ENSZ 2019-ben nyilvánította szeptember 7-ét a Tiszta levegő a kék égboltért nemzetközi napjává. A légszennyezés ugyanis még mindig az egyik legnagyobb környezet-egészségügyi kihívás. A témáról Varga Judit, a HungaroMet Zrt. levegőminőség-védelemmel foglalkozó munkatársa nyilatkozott az InfoRádióban.

Magyar Péter viszonválasza: „ne hazudjon bele az emberek szemébe”

Parlamenti viszonválaszában belügyminisztériumi számokkal szembesítette a kormányfő a KDNP-s ex-belügyminiszterhelyettest. Rétvári Bencét és Torockai Lászlót is hazudozással vádolta, és beszámolt egy szombati programjáról.
Ütik a Waberer's-t, küszöbön a 100 dolláros olajár - Mi történik ma a tőzsdéken?

Ütik a Waberer's-t, küszöbön a 100 dolláros olajár - Mi történik ma a tőzsdéken?

Az ázsiai piacokon vegyes hangulatú kereskedést láthatunk, a pénteki amerikai chiprali után pedig a dél-koreai tőzsde is felpattant. Ezt követően iránykeresést láthatunk Európában. Délután a Waberer's részvényeit kezdték el adni a befektetők, miután Kapitány István bejelentette, hogy feljelentést tesz a minisztérium a cég MFB-finanszírozása miatt, ennek eredményeként pedig már féléves mélyponton is járt az árfolyam.  Ami a gazdasági eseményeket illeti, délelőtt 11 órakor az Európai Unió második negyedéves GDP-adata következik. Az Egyesült Államokban a Labor Day miatt zárva tartanak a tőzsdék. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztáció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×