Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Nyitókép: Unsplash

"Nagyon komolyan vesszük" - riasztották a finn légierőt az ukrán drónok miatt

Két drón csapódott be vasárnap a Finnország déli részén fekvő Kouvola közelében - közölték a finn védelmi tárca. A kormányfő szerint oroszországi célok ellen indított, célt tévesztett ukrán pilóta nélküli repülő szerkezetekről lehet szó.

"Drónok hatoltak be finn területre. Ezt nagyon komolyan vesszük" - jelentette ki Antti Hakkanen védelmi miniszter közleményében, hozzátéve, hogy a helyszínre vezérelték a biztonsági erőket.

Petteri Orpo miniszterelnök az Yle közszolgálati televíziónak kijelentette, hogy "feltehetően ukrán drónokról lehet szó, de ezt a vizsgálatnak kell megállapítania".

Elmondta, hogy Ukrajna az elmúlt napokban drónokkal támadott orosz létesítményeket a finn határhoz közeli övezetekben, és elképzelhető, hogy az orosz zavaró állomások eltérítették a két drónt eredeti pályájáról.

"A történtek ügyében folyik a vizsgálat, és részletesebb információkat akkor közlünk, ha ellenőriztük őket" - jelentette ki Antti Hakkanen .

A védelmi tárca szerint "több, alacsonyan és nagy sebességgel repülő tárgyat észleltek a finn légtérben, tengeri övezetben és az ország délkeleti részén vasárnap reggel".

A tárca szerint

a légierő azonosítási feladattal elindított egy F/A Hornet vadászgépet.

"Egy drón Kouvolától északra, egy másik pedig a várostól keletre csapódott be. A rendőrség lezárta az övezeteket a vizsgálat idejére" - tette hozzá a védelmi minisztérium.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Az Európai Bizottság a 2028–2034-es uniós költségvetésben alapjaiban alakítaná át a kohéziós politikát: a több mint 500 fejlesztési program helyét 27 nemzeti és regionális partnerségi terv venné át. Raffaele Fitto, a Bizottság kohézióért felelős ügyvezető alelnöke szerint a nagyobb rugalmasság a versenyképességet szolgálja, hiszen a kohéziós beruházások több mint 58 százaléka, mintegy 220 milliárd euró már most is erre irányul. Az Európai Régiók és Városok Hetén felszólaló szlovén, litván, korzikai és lombardiai vezetők viszont attól tartanak, hogy a döntések a nemzeti kormányokhoz és Brüsszelhez kerülnek, pedig a helyi szereplők ismerik legjobban térségük gondjait. Lombardia legalább egymilliárd eurót veszíthet az új rendszerben, Litvánia pedig a háború és a népességfogyás miatt kiszámítható, hosszú távú forrásokat sürget. A vita tétje így nem csupán a pénz nagysága, hanem az is, hogy ki dönthet arról, milyen fejlesztés kell egy borsodi vagy balti zsákfaluban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×