Az izraeli légierő a világ egyik legnagyobb, Iránhoz tartozó földgázmezőjének infrastruktúráját támadta szerdán. Válaszul Irán szerda éjjel rakétacsapást mért Katar legfontosabb LNG-feldolgozó központjára. Az energiapiac éles reakciója azonnal bekövetkezett.

A szerdai közel-keleti fejlemények hatására Ázsiában meglehetősen nagy, 2-3 százalékos mínuszokat láthattunk csütörtök reggel – mondta el az InfoRádió érdeklédésére a Portfolio elemzője, hozzátéve: ezt követően Európában a nyitást követően mintegy 1 százalék körüli esés körvonalazódott a vezető börzéken, később azonban gyorsult az esés.

A német DAX reagált a legélesebben, a magyar törzsde még emelkedéssel kezdte a napot, azonban a hazai piacon is elromlott a hangulat. Ám a BUX még így is a felülteljesítők közé tartozik – fogalmazott Kaszab Balázs.

Az energiapiacon is rendkívül nagy mozgások látszanak, megnőtt a volatilitás, azonban nemcsak a Donald Trump által elmondottak játszanak ebben szerepet, hanem az elmúlt 24 óra eseményei is – mondta Kaszab Balázs. Szerdán, magyar idő szerint délben arról érkeztek hírek, hogy Izrael csapást hajtott végre iráni földgázmezők ellen, illetve olajipari létesítmények ellen, ezt követően pedig Irán válaszcsapást indított és a teljes globális ellátás szempontjából kritikus katari létesítményeket támadott.

„Ugyan Trump később elítélte Izrael támadását, de a nemrég közölt fenyegetése olaj volt a tűzre a jelenlegi helyzetben. A globális benchmarknak számító Brent típusú kőolaj ára nagyjából 15 százalékos emelkedésben van csak az elmúlt 24 órában, a háború kezdete óta pedig már mintegy 60 százalékkal került feljebb, ezzel 2022 júliusa óta nem látott szinten van az olajár.

Európai szemmel nézve azonban nemcsak az olaj árára, hanem a földgázéra is érdemes figyelnünk, ez pedig 2023 eleje óta a legmagasabb”

– mondta.

Az elemző a forint árfolyamáról is beszélt, kiemelve: az elmúlt hetek eseményei inkább a biztonságosabb „menedékbe”, ezúttal is a dollárba terelték a befektetőket.

„A bizonytalanságok, illetve a zöldhasú erősödése jellemzően kedvezőtlenül hat a feltörekvő piaci devizák árfolyamára, tehát a forintra is. A háború kezdete óta az euróval szemben 5 százalékot, azaz mintegy 18 egységet gyengült a forint, a 394-395-ös szintek közelében mozog már az árfolyam. A dollár-forint árfolyam azonban ennél is jóval nagyobbat, mintegy 8 százalékot emelkedett, egészen pontosan 26 egységet” – magyarázta a Portfolio elemzője.